2022.01.18. 14:30
400 forinttal emelkedett a tb-járulék
A veszélyhelyzetben meghosszabbított diákigazolvány birtokában júniusig nem kell egészségügyi járulékot fizetni.
Fotó: Éberling András
A társadalombiztosítási járulék összege januártól 8400 forintra emelkedett. Az inflációhoz kötött magasabb összeget először február közepén kell megfizetniük azoknak, akik semmilyen más jogcímen nem jogosultak egészségbiztosítási szolgáltatásra. A fél évvel ezelőtt végzett és a munkaerőpiacon el nem helyezkedett diákokra a fizetési kötelezettség egyelőre nem vonatkozik, az ingyenes orvosi ellátásra jogosultság ugyanis esetükben a diákigazolvány érvényességéhez kötött, a korábban lejárt irat használatát pedig a kormány veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezése júniusig meghosszabbította.
A társadalombiztosítás szabályai szerint a kockázatközösség elve alapján minden állampolgár egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Akit például nem alkalmazottként foglalkoztatnak, nem nyugdíjas, vagy szociális helyzetéből adódóan nem rászorultként tartanak nyilván, csak a havi járulék megfizetésével tarthat igényt a térítésmentes egészségügyi ellátásra.
A közteher rendszeres befizetésére azért érdemes gondot fordítani, mert fél év elmaradás – ez évtől 50 ezer 400 forint tartozás felhalmozása – után az ingyenes orvosi ellátás megszüntetését kezdeményezi a járulék beszedését felügyelő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A járulékfizetési kötelezettséget a biztosítottak nyilvántartásáért felelős Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő jelzése alapján ugyanis 2021-től a NAV írja elő. Az adóhatóság a honlapján közli is a járulék aktuális összegét, amely 2022. január 1-jétől napi 280, havi szinten 8400 forintra emelkedett. A kötelezettséget és a beérkező befizetéseket a NAV az egyes adózókhoz tartozó adószámlán tartja nyilván, így naprakész adatokkal rendelkezik a keletkező és fennálló tartozásokról. Az egyéni járulékfizetési kötelezettségről, illetve annak megszűnéséről ugyancsak a NAV küld értesítést az érintettnek. Így például, ha valaki munkaviszonyt létesít, és azt a munkáltatója kötelezettsége szerint bejelenti, akkor már foglalkoztatottként jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. De megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékbefizetési kötelezettség abban az esetben is, ha az egészségbiztosító értesíti a NAV-ot, hogy a kötelezett más jogcímen – például nyugdíjas lett, vagy szociális rászorultságára tekintettel – vált jogosulttá az ellátásokra.
Haladék a volt diákoknak
Az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokkal vagy fizetési kötelezettségekkel idén először találkoznak azok a diákok, akik tavaly nyáron fejezték be a tanulmányaikat, nem tanulnak tovább, és munkát sem vállalnak. Főszabály szerint rájuk is vonatkozik, hogy a tanulói, hallgatói jogviszonyuk megszűnését követő 46. naptól járulékfizetési kötelezettségük van.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, vagyis az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási támogatással történő igénybevételének lehetősége azonban nem a tanév végéhez, hanem a diákigazolvány érvényességéhez igazodik. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi törvény pedig úgy rendelkezik, hogy „a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is”.
A kormánynak a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelete átírta az iratok érvényességi idejét. A jelenlegi szabályok szerint 2022. június 30-ig meghosszabbították a köznevelésben a 2019/2020-as és 2020/2021-es tanév érvényesítő matricájával, a felsőoktatásban pedig a 2019/2020-as tanév I. és II. féléves matricájával, a 2020/2021-es tanév I. és II. féléves matricájával, illetve a 2021/2022-es tanév I. féléves matricájával érvényesített diákigazolványokat. Azokat így nemcsak az utazási kedvezményekhez fogadják el még fél éven át, hanem ez időre a tb-törvény alapján mentesíti a már nem tanuló egykori diákokat a járulékfizetési kötelezettség alól is – fogalmazta meg az Észak-Magyarország által megkérdezett szakértő.
(A borítóképen: Ez évtől 50 ezer 400 forint tartozás felhalmozása után az ingyenes orvosi ellátás megszüntetését kezdeményezi a járulék beszedését felügyelő Nemzeti Adó- és Vámhivatal - illusztráció)