Nincs megállapodás a parlamenti bizottsági rendszerről

Az MSZP továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a Jobbik sem elnököt, sem pedig tagokat ne delegálhasson a nemzetbiztonsági bizottságba. A többi párt azonban emlékeztette az MSZP-t, hogy a szocialisták engedték át a nemzetbiztonsági bizottság elnöklését a Jobbiknak. Mivel a bizottsági rendszerről nem született megállapodás, ezért arra a házelnök tesz majd javaslatot. Az MSZP leszögezte, hogy nem tesznek egyetlen nekik felkínált bizottsági posztra sem személyi javaslatot a házelnök javaslatának ismerete nélkül, a Fidesz szerint ugyanakkor a törvények szerint a házelnöknek a pártok személyi javaslatai alapján kell elkészítenie ajánlását. A kormánypártok ugyanakkor a pénteki alakuló ülésen mindenképpen dönteni akarnak a bizottsági rendszer felállításáról. Lázár János a Fidesz frakcióvezetője leszögezte: a kormánypártok nem töltik fel azokat a helyeket, amelyeket az MSZP esetleg üresen hagy, de a bizottságok működését a kormánypárti elnökök, alelnökök és tagok biztosítani fogják.

A frakciók képviselői egyébként pénteken délelőtt végül aláírták a megállapodást, amelyben többek között a szerepel a frakciók ülésrendje és a parlamenti alelnökök és jegyzők száma is, a bizottságokról ugyanakkor csak annyi, hogy azokról nem született megállapodás, de azt rögzítik, hogy minden bizottságban biztosítják az egyharmados arányt az ellenzék számára.

A péntek délelőtti utolsó egyeztetés vitájában Lázár János leszögezte: egy korábbi alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy az országgyűlés összes állandó bizottságába kell minden parlamenti frakciónak legalább egy tagot delegálnia, ezért az MSZP kérése a Jobbik kizárásáról a nemzetbiztonsági bizottságból ebbe a határozatba ütközik és így a Fidesz szerint teljesíthetetlen. A párt frakcióvezetője méltatlannak nevezte az egyeztetéseket és bejelentette, hogy a Fidesz magához ragadja a kezdeményezést. A legnagyobb parlamenti párt péntek délután 2 óráig várja a szocialisták jelöltjeit a bizottságok elnöki és alelnöki posztjaira. Lázár János úgy fogalmazott, hogy "addig nem megyünk haza, amíg fel nem állnak a bizottságok".

Az MSZP, miután a pénteki egyeztetésen sem sikerült megegyezni a bizottsági struktúráról, a leendő házelnök javaslatára vár. A párt csak Schmitt Pál javaslatának ismeretében dönt arról, hogy elfogadja-e a politikai nyilatkozat mellékletét képző bizottsági struktúrát. Az MSZP frakcióvezetője a pénteki egyeztetés után hangsúlyozta, hogy a szokásjognak megfelelően mind a nemzetbiztonsági, mind a költségvetési bizottság vezetését a legnagyobb ellenzéki pártnak kellene kapnia. Mesterházy Attila nehezményezte, hogy a külügyi bizottság elnöki pozícióját a kormányra készülő párt nem adta át az ellenzéknek.

Vona Gábor a Jobbik elnöke arcátlanságnak és elképesztően antidemokratikusnak nevezte az MSZP javaslatát és eljárását. Emellett a pártelnök emlékeztetett rá, hogy a tárgyalások elején csak a Jobbik jelölte meg a nemzetbiztonsági bizottságot, azok között, amiket elnökölni akart, az MSZP csak később jelentkezett be, de végül egy a szocialisták által kért tárgyalási szünet után Mesterházy Attila jelentette be, hogy lemondanak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról. Vona Gábor bejelentette, hogy továbbra is ragaszkodnak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjához. a Jobbik elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szocialisták akarják adni a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottság elnökét egyaránt. A pártelnök arra kérte Schmitt Pált, hogy ne engedjen az MSZP zsarolásának.

Schiffer András az LMP elnöke elmondta: pártja nem ért egyet azzal, hogy jobbikos képviselő vezeti a nemzetbiztonsági bizottságot. A politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy a szocialisták a költségvetési bizottság vezetése fejében átengedte a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság vezetését.
- Független Hírügynökség -