2010.06.30. 16:00
Alkotmánybírósághoz fordulnak a kormánytisztviselői törvény miatt
<p>Csütörtökön adja át az Alkotmánybíróságnak hat szakszervezet és érdekképviseleti konföderáció azt az indítványt, amelyben a kormánytisztviselői törvény teljes megsemmisítését kérik.</p>
Elfogadhatatlannak tartják például azt a passzusát, amely szerint az érintettek indoklás nélkül elbocsáthatók. Az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi több érdekképviselet a nemrég ismét elfogadott, kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény teljes megsemmisítését - mondta el a Független Hírügynökségnek az egyik érintett, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Fehér József hozzátette, hogy beadványukat - terveik szerint - csütörtökön adják át a taláros testületnek.
A főtitkár szerint a törvény több passzusa a magyar alkotmányba ütközik, illetve nemzetközi jogi normákat sért. Az Unió Alapjogi Chartája ugyanis tételesen tartalmazza azt a garanciát, amely szerint a tagállamok munkavállalóinak joguk van az indokolatlan elbocsátások elleni fellépéshez. Fehér József szerint a kormány ezzel szembe megy és lehetővé teszi a "munkáltatói önkény korlátlan érvényesülését". Nem gondolják ugyan, hogy a kormányhivatalok vezetői azonnal ilyen elbocsátásokat kezdeményeznek majd, de ha mégis, akkor nem lehet majd megtudni, hogy valakit miért küldenek el: a rossz szakmai tevékenysége vagy éppen életkora, vallási meggyőződése, esetleg politikai véleménye miatt.
Fehér József szerint a törvény diszkriminatív is, hiszen a 680 ezer fős közszolgálati körből kiemel 70 ezer kormánytisztviselőt, akikre sokkal hátrányosabb foglalkoztatási, bérezési és elbocsátási szabályok vonatkoznak.
A főtitkár szerint ráadásul a törvény elfogadása is alkotmányellenes volt, hiszen a jogalkotó nem egyeztetett sem a munkáltatói sem a munkavállalói érdekképviseletekkel.
A parlament korábban már megszavazta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt: a jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi, hogy indoklás nélkül, kéthónapos felmondási idővel bárkit felmentsenek. Sólyom László köztársasági elnök több pontjával sem értett egyet, így megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek. A képviselők végül bő egy hete ismét elfogadták a javaslatot egy olyan módosítással, ami nem érinti az indokolás nélküli felmondásokat.
- Független Hírügynökség -
