HENT - Minden negyedik magyar hajlamos hamisítványt vásárolni

A HENT-füzeteket hiánypótlónak szánják a szerzők, a gazdasági és politikai döntéshozók, az államigazgatási szervek és a gazdaság szereplői számára kívánnak bennük hasznos információkat nyújtani a hamisítás problémaköréről.

A HENT-füzetek keddi bemutatóján a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) képviselői mutatták be, hogy a hamisítással kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A hamisítás méreteiről és gazdasági hatásairól éppen azok illegális volta és a hamisítók rejtőzködése miatt nincs pontos adat. A hamisítás elleni hatékony fellépéshez azonban elengedhetetlenek a becsléseken alapuló adatok. A HENT-füzetek első kötete a hamisítás nemzetközi mérési módszereiről, illetve a hamisítás nagyságára, hatásaira vonatkozó konkrét nemzetközi információkról, vizsgálati eredményekről ad áttekintést. A második, frissen megjelent kötet a hamisítás hazai vonatkozásairól ad átfogó képet.

A felmérésekből egyebek mellet kiderül, hogy bár a magyarok hamisítással kapcsolatos ismeretei szélesebbek, mint az uniós átlag, mégis nagyobb arányban vásárolnak hamis termékeket. Az uniós állampolgárok átlagosan 22 százaléka, a magyarok 35 százaléka vásárolt már legalább egyszer jóhiszeműen olyan terméket, amelyről csak később derült ki, hogy hamisított. A hazai vonatkozású felmérésekből kiderül, hogy a magyarok negyede hajlik hamis cikkek tudatos megvásárlására. Ezek közül is leginkább a hamisított ruhaneműkre, illatszerekre költenének, de nem zárkóznak el a jogvédett tartalmak illegális letöltésétől sem.

A legtöbben nem vennének bizonytalan eredetű gyógyszert, mégis ebben a kérdésben jelentős a fogyasztói tudatlanság. A lakosság több mint fele tévesen úgy hiszi, hogy a patikán kívül beszerzett gyógyszerek az adó, a reklámköltségek és a dolgozók bérének megspórolása miatt olcsóbbak. A magyarok alig harmada tudja csak, hogy az olcsóbb ár a kevesebb és gyengébb minőségű vagy a nullával egyenlő arányú hatóanyagnak "köszönhető".

A kötet záró fejezete a hivatalos, igazságügyi statisztikai adatokat veszi száma. Így például kiderül, hogy a tagországok vámhatóságai 2009-ben több mint 43 500 esetben léptek fel hamis termékekkel kapcsolatban, és az EU vámhatárain összesen 118 millió hamis terméket foglaltak le. A magyar vámhatóság a 2009-es évben 4000 alkalommal intézkedett hamis áruval kapcsolatos ügyben és 1,2 millió árucikket foglaltak le. Ennél több alkalommal csak a német és az olasz vámosok intézkedtek hamisítási ügyben. Itthon legtöbbször távol-keleti eredetű ruházati terméket foglalnak le.

Az OKRI kutatói a HENT megbízása alapján végezett kutatásaik alapján úgy találták, hogy míg az összes regisztrált bűncselekmények száma 2002-2009 között 3 százalékkal csökkent, a szellemi tulajdonjogokat sértő deliktumoké megduplázódott. Kiemelkedően sok közülük a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése. Az OKRI segíthet az üzletszerű bűncselekményekre koncentráló, gyors és hatékony bűnüldözés és felelősségre vonás. Ezen felül a hatóságok munkatársainak szakismeretét kell bővíteni, a fiatalok között pedig felvilágosító tevékenységet kell végezni.
- Független Hírügynökség -