MSZP: támogatnák az áfa-csökkentést

Az MSZP 2008-ban már gondolkodott hasonló lépésen, de az intézkedés akkor is olyan nagy lyukat ütött volna a büdzsén, hogy végül csak a tej és a kenyér áfáját csökkentették - tette hozzá.

Gőgös Zoltán szerint az alapélelmiszerek áfájának egységesen 5 százalékra csökkentése kedvezne a fogyasztóknak, mert ekkora adómérséklést már nem nyelhetne le a kereskedelem. Véleménye szerint növekedne a fogyasztás, példaként említette, hogy amikor 70 forintra akciózta le a kenyeret az egyik áruházlánc, az emberek 4-5-ösével vitték haza az árut. A mostani áfa-mérséklés természetesen nem váltana ki ilyen hatást, de a forgalom-növekedés érezhető lenne - mondta.

A szocialista politikus szerint a termelők is jól járnának az adócsökkentéssel. A magyar termelők - főleg a sertéságazatban - újra versenyképes árakon tudnák adni termékeiket, így visszaszorulna a feketekereskedelem. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy az uniós szabályokat kihasználva áfa-mentesen hoznak be húst vagy éppen gabonát, majd egy részét számla nélkül eladják a kereskedelemnek, papíron meg továbbutaztatják egy másik uniós országba. A számla és így áfa-nélküli termékek árával a tisztességes magyar termelő nem tud versenyezni - tette hozzá. Egy 5 százalékos áfa-kulcs viszont nagy segítség lehetne - mondta.

Gőgös Zoltán emlékeztetett, hogy 2008-ban már ők is tervezték az élelmiszerek áfájának csökkentését. Szóba került az 5 százalékos kulcs is, de földművelésügyi minisztérium, egyeztetve a pénzügyminisztériummal végül azt javasolta, hogy a tej és a kenyér áfája 25-ről 18 százalékra menjen le. Ez körülbelül 23-24 milliárdos kiesést jelentett a költségvetésnek, akkor a büdzsé többet nem bírt el - mondta. A szocialista politikus elmondta, az idei költségvetés vitájában a tőkehús áfájának 18 százalékosra mérséklését javasolták, és most is inkább ezt tartaná elfogadható lépésnek a büdzsé szempontjából. Természetesen az MSZP támogatná az alapélelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését, de nem tartja valószínűnek, hogy a kormány támogatja ezt és az ötlet a parlament elé kerül. Ha mégis elfogadnák a tervet, a kieső 250 milliárdot remélhetőleg a kormány nem más szektoron akarja behajtani, mert akkor az egésznek nem sok értelme van - mondta Gőgös Zoltán.
- Független Hírügynökség -