Augusztus 20. - Kövér László: a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk

Budapest (MTI) - Nekünk most a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle "vad, úri tatárok" szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot - nyilatkozta Szent István ünnepe alkalmából Kövér László házelnök a fidelitas.hu oldalon szombaton közzétett interjúban.

A törvényhozás tempóját nem mi diktáltuk, hanem a válságkezelés, az ország átalakításának immár elodázhatatlan kényszere és a menet közben felvetődött aktuális problémák - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, aki szerint ma sajnos az a helyzet, hogy legalább olyan erős befolyást gyakorolnak a mindennapokra a külső körülmények, a világgazdasági folyamatok, mint a parlament tevékenysége.

Nekünk a saját utunkat kell járni - szögezte le Kövér László, hozzátéve, hogy a nemzet ezeréves útra visszavezetése ma nehezebbnek tűnik mint egy éve, mert akkor még csak nagy vonalakban lehetett felmérni az előző kormányok örökségét, és azt hogy menyire kedvezőtlenek a világgazdasági körülmények.

"Gyurcsány Ferenc és társulata egész egyszerűen magát az államot verte szét, züllesztette le - szerintem tudatosan – (...), és juttatta gyakorlatilag a működésképtelenség határára. Mert mennél zavarosabb a helyzet, mennél kevesebb ellenőrző és befolyásoló lehetősége van a demokrácia szabályai szerint a választópolgároknak, annál jobb azoknak az informális, elsősorban gazdasági és pénzügyi hatalmaknak a helyzete, akiket ők képviselnek az országban" - fogalmazott a fideszes politikus.

Mindaz, ami most zajlik a magyar államiság új korszakának az alapvetése. Ebbe beletartoznak az új Alaptörvény kapcsán elfogadandó sarkalatos törvények, amelyek egyik része a politikai intézményrendszer reformjáról, a másik az új gazdasági rendszer felépítéséről szól majd. Ehhez képest egy újabb nagy jelentőségű törvényhozási csomag lesz a Széll Kálmán terv végrehajtása, a gazdasági élet átalakítása.

Kövér László rámutatott arra is, hogy a nyolcmillió felnőtt magyar választópolgárt elsősorban a napi konkrét egzisztenciális gondok, illetve a kilábalás perspektívái érdeklik, és a politikának ehhez kell alkalmazkodnia.

"E tekintetben sem magunkat, sem a választókat nem kecsegtethetjük azzal, hogy sokkal könnyebb év vár ránk, mint amilyenen túl vagyunk" - fűzte hozzá.

A nemzetpolitikáról szólva Kövér László kiemelte: az akkor lesz sikeres, ha képes a határok feletti nemzetegyesítést véghezvinni, és elfogadtatni az "utódállamok" politikai elitjeivel, hogy nem egymás potenciális ellenségei, hanem bizonyos külső kihívásokhoz képest egymás potenciális szövetségesei vagyunk.

"Azoknak a szálaknak összebogozása, megerősítése a feladatunk, amelyet az idő önmagában is elvékonyít, szétfoszlani enged, nem is beszélve arról, hogy az utódállamok politikai elitje szándékosan próbálja ezeket széttépni, elszakítani. Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül" - nyilatkozta a fideszes politikus, aki szerint az autonómia a megmaradás egyetlen záloga.

"Azért vagyok nagyon rossz véleménnyel a Kárpát-medencei magyar politikai elit teljesítményéről – beleértve persze magunkat is, de beleértve a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi politikai közösségek vezetőit is -, mert húsz esztendő alatt alig tett valamit annak érdekében, hogy az autonómia törekvéseket sikerre vigye" - fogalmazott Kövér László.

Szavai szerint "nemhogy a gyakorlati megvalósulásban nem történt semmi - leszámítva azt a gyengécske változatot, amit most Szerbiában törvénybe iktattak, és aminek persze örülni kell - , hanem még a tekintetben sem történt sok minden, hogy legalább az utódállamokban rekedt magyar közösségek politikai vezetői el tudtak volna fogadni egy közös platformot arról, hogy mit tekintenek autonómiának". Nem jutottak közös nevezőre abban, milyen igényeik vannak saját államukkal szemben, amelyeket "a magyar állam a nemzetközi porondokon támogatni tudna annak érdekében, hogy egyenrangú állampolgárként létezhessenek a magyar emberek Szlovákiában, Romániában vagy a többi utódállamban".

A választójog kapcsán azt szeretnék elérni, hogy ne legyen különbség állampolgár és állampolgár között aszerint, hogy éppen hol él. Az állampolgárság együtt kell, hogy járjon a szavazati joggal - nyilatkozta Kövér László, aki szerint a nemzet közös ügyeibe való beleszólás lehetőségének megnyitása sokkal inkább az összetartozást fogja erősíteni, semmint hogy komoly befolyást gyakoroljon a választási eredményekre.

A fiatal generációkról szólva a kormánypárti politikus úgy fogalmazott: "nem irigylem a saját gyermekeim generációját, mert (...) sok tekintetben nehezebb körülmények között lesznek kénytelenek elkezdeni a felnőtt életüket, mint ami nekünk osztályrészül jutott".

Kövér László szerint a kisebb ellenállás irányába löki a fiatal generációkat az, hogy a világ nyitottá vált, és ez egy hosszú távú katasztrófával fenyeget. "Nem elég, hogy a demográfia alapfolyamatai is felgyorsuló népességfogyást mutatnak, még az egyébként egyre kisebb számban megszületettek közül is egyre nagyobb számban hagyják el a szülőföldjüket" - fogalmazott a fideszes politikus.

Ha a szülők, tanárok, mintaadó értelmiségiek nem tudják a közösségi felelősségérzetet felkelteni és megerősíteni, legalább a fiatal generációk mintaadó elitjében, "akkor nagyon nagy baj készül" - tette hozzá Kövér László.

- MTI -