BVOP: öten vannak különleges biztonságú körletben

Budapest (MTI) - A több mint 17.300 fogvatartott közül öten vannak különleges biztonságú körletben - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) csütörtökön az MTI-vel.

 Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a BVOP-t, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy panasz vizsgálatakor megállapította: nem megfelelően szabályozott annak eljárási rendje, ahogyan egy fogvatartott különleges biztonságú körletbe helyezhető, és hiányoznak a szükséges garanciák, például a jogorvoslat lehetősége is.

Szalai Tímea, a BVOP sajtóiroda-vezetője azt közölte: a szervezet a megállapítások vizsgálata után megküldi észrevételeit, intézkedéseit az ombudsmannak.

Mint tudatta, a világ valamennyi büntetés-végrehajtási szervezetének törvényben rögzített kötelezettsége, és az egyik legalapvetőbb társadalmi elvárás is velük szemben, hogy a hatályos jogszabályi keretek között mindenkor gondoskodjanak a fogvatartottak biztonságos őrzéséről.

Szalai Tímea szerint a magyar büntetés-végrehajtás szervezet ennek a feladatnak tesz eleget - összhangban a 2006-os Európai Börtönszabályok rendelkezéseivel -, amikor széles szakmai alapokra helyezett, körültekintő és egyénre szabott döntést hoz a fogvatartottak elhelyezéséről.

Hozzátette: ezekkel az intézkedésekkel elsősorban azt akarják elérni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjenek azok a szakmai kockázatok, amelyek a végrehajtás zavartalanságát befolyásolhatják. Szükség szerint bizonyos fogvatartottakat az általános végrehajtási körülményekhez képest szigorúbb szabályok szerint kezelnek, ennek a hazai és a nemzetközi gyakorlat szerint egyik lehetséges megoldása a különleges biztonságú körletben elhelyezés - mutatott rá.

Fogvatartottak a különleges biztonságú körletben: mikor, miért?

Kiemelte, erre azért van szükség, mert a fogvatartottak egy részénél - előéletük, bűncselekményük, büntetési idejük, illetve viselkedésük alapján - okkal lehet arra következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsíthatnak, esetleg már el is követtek ilyen cselekményt.

Szalai Tímea tájékoztatása szerint a besorolást alapos helyzetértékelés előzi meg, annak során nem csak az elkövetett bűncselekményt, hanem a jogszabályokban meghatározottak alapján többi között a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, esetleges új büntetőeljárást, valamint az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait is figyelembe veszik. Az elhelyezés fenntartása csak a szükségszerűen indokolt időre korlátozódik, a jogszabályban előírt rendszeres felülvizsgálatok mellett.

Rámutatott: a magyar szabályozás tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amely alapján jogszerűen, ugyanakkor kivételesen alkalmazható ez a megoldás.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést megelőzni hivatott európai bizottság (CPT) 2009-ben egyebek között a különleges biztonságú körletek működését is vizsgálta, a szervezet kifogásait a büntetés-végrehajtás felülvizsgálta, és az ajánlásoknak megfelelően megkezdte a szabályozás módosítását.

Szalai Tímea hangsúlyozta, a magyar büntetés-végrehajtás CPT által is elismert garanciarendszere - különös tekintettel az ügyészség törvényességi felügyeleti szerepére - Európában példaértékű, széleskörű eszközrendszer áll a fogvatartottak rendelkezésére jogaik érvényesítésére, illetve sérelmeik orvoslására.