Tóth Endre debreceni költőtől augusztus 31-én vesznek végső búcsút

Debrecen (MTI) - Tóth Endre József Attila- és Csokonai-díjas költőtől augusztus 31-én szerdán 12 órakor vesznek végső búcsút a debreceni Köztemető 2. számú ravatalozójában - tudatta a Magyar Írószövetség csütörtökön az MTI-vel.

A Magyar Írószövetség örökös tagja életének 97. évében, augusztus 16-án hunyt el debreceni otthonában.

Tóth Endre 1914. november 17-én született Debrecenben egy szegény napszámos fiaként. Apja az első világháborúban megsebesült, majd rövidesen meghalt, így Tóth Endre egy hatgyerekes új családban nőtt fel külvárosi gyerekként, ami későbbi költői munkásságát is meghatározta - mondta Bakó Endre újságíró, irodalomtörténész, a költő monográfusa az MTI-nek.

Tóth Endre első verse 1932-ben jelent meg a Debreczen című helyi újságban, 1936-ban pedig első verseskötete Egyedül a tömegben címmel. A pályáját ugyancsak költőként kezdő Szabó Magdával együtt 1937-ben Oláh Gábor debreceni költő mutatta be a Csokonai Körben, ettől az időszaktól Tóth Endre és Szabó Magda jó barátok voltak, leveleztek és verseket is váltottak egymással.

1945-ig három verseskötete jelent meg, és már akkor a népi költők közé sorolták a kor irodalomtörténészei, és meg is maradt élete végig népi, az általa megélteket, a külvárosi szegénységet is versbe öntő költő. 1945 és 1954 között "kivonta magát az irodalmi életből", majd visszatérve az 1970-es, 1980-as évekre teljesedett be költészete. Az 1960-as években és az 1970-es évek elején a Debrecenben megjelenő Alföld irodalmi folyóirat olvasószerkesztője volt.

Nyolcvanéves korában, 1994-ben jelent meg Okozz örömöt! című verseskötete, amely új verseket is tartalmazott, 90 éves korában pedig válogatást adott ki A világ végén címmel. Életrajzi kötetet publikált Oláh Gáborról, amely fontos információkat tartalmaz az Ady-korszak helyi vonatkozásairól és a debreceni irodalomtörténetről.

Tóth Endre költeményei mellett számos emlékezést, kritikát, köztük képzőművészeti kritikát írt.

- MTI -