Egy hónapon belül kerül az Országgyűlés elé a thm-et maximáló törvény

Budapest, 2011. szeptember 19., hétfő (MTI) - A teljes hiteldíj mutatót (thm) 30 százalékban maximáló miniszterelnöki bejelentésből egy hónapon belül lesz csak törvényjavaslat, mivel Navracsics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter javasolta annak megvizsgálását, hogy az éven belüli hitelekre, illetve a hitelkártya szolgáltatásokra is vonatkozzon-e a THM plafon - mondta Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke, a bizottság hétfői ülésén Budapesten.

A bizottság egyhangúlag támogatta a pozitív adóslista létrehozását kezdeményező törvényjavaslat általános vitára bocsátását, viszont a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról való szavazásnál az MSZP-s képviselők tartózkodtak, az LMP-s képviselők pedig egyik szavazásnál sem voltak jelen. A kormánypárti képviselők mindkét javaslatra igent mondtak.

A végtörlesztést azzal indokolta a beterjesztő Rogán Antal, hogy a devizahitelek összes kockázata a hitelfelvevőkhöz került, az új kormány pedig eddig is több lépcsőben igyekezett a bankokat is bevonni a kockázat viselésébe. Ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás megtiltása, a középárfolyamon való devizaváltás előírása, és ehhez csatlakozik most a végtörlesztés. A teljes devizahitel-állomány azért nem forintosítható, mivel ez nem lenne minden hitelfelvevőnek előnyös, illetve már a bankokat is megterhelné.

A bizottsági elnök javasolta, hogy a bankok - a devizahitel végtörlesztése után a saját éven belüli devizahiteleiket építsék le, mivel így csökken az MNB tartalékolási kötelezettsége, amely az adófizetők terheit csökkenti.

Sági István (Fidesz) azt javasolta, hogy a devizahitelre vásárolt autóknál is lehessen végtörleszteni, amennyiben a hitelfelvevő munkaeszköze a kocsi.

A tavalyi költségvetés zárszámadását kormánypárti igen, és ellenzéki nem szavazatokkal utalta általános vitára a bizottság.

A közbeszerzési törvény módosításánál elfogadta a bizottság azt a képviselői javaslatot, hogy az úgynevezett háromajánlatos közbeszerzéseknél az ajánlatkérő csak kkv-nek minősülő cégeket kérhessen fel ajánlatkérésre. Erre a 25 millió forint alatti áru- és szolgáltatás-beszerzésnél, illetve a 150 millió forint alatti építési beruházásnál van mód, amikor elegendő három ajánlatot kérni, az ajánlattételre pedig 15 napjuk van a felkérteknek.

A nemzeti energiastratégiához beadott képviselői módosító indítványok közül egy MSZP-s javaslatot támogatott Bencsik János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, és vele együtt a bizottság is. A kormánynak nem három- hanem kétévente kell beszámolnia az energiapolitika megvalósításáról az Országgyűlésnek.

A távhőszolgáltatási és az ármegállapítási törvény módosításáról szóló javaslatot - kormánypárti igenekkel - általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. A javaslat a jövőben a kapcsolt energiatermelőknél nem az áramot, hanem a hőenergiát támogatja, a Magyar Energiahivatal pedig bírságolhat akkor, ha a szolgáltató nem szabályszerűen használja fel a támogatást.

A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy közbeszerzés nélkül lehessen beszerezni az állami vagyonnyilvántartáshoz szükséges számítástechnikai eszközöket, viszont elutasította Szily Katalin képviselői indítványát, amely a privatizáció során vállalt - illetve előírt - kötelezettségekre akart vizsgálóbizottságot felállítani. A kormány képviselője arra hivatkozott, hogy a jövő év végére lesz digitalizálva minden szerződés, akkortól lehet belőlük teljes körűen adatokat kinyerni.