EU-elnökség - Összesen 22 milliárd forintba került a magyar elnökség

Budapest, 2011. október 21., péntek (MTI) - A 2007 óta tartó felkészüléssel együtt 70-75 millió euróba, vagyis körülbelül 22 milliárd forintba került a 2011. első félévi magyar uniós elnökség az elmúlt öt évben - mondta el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón a magyar EU-elnökség operatív ügyeiért felelős kormánybiztos.

Robák Ferenc azután beszélt erről, hogy a kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta a soros elnökség operatív, logisztikai, kommunikációval és költségvetéssel összefüggő feladatainak végrehajtásáról szóló jelentést. A kormánybiztos hangsúlyozta: Magyarország átlag feletti színvonalon, de takarékos módon végezte el az elnökséghez kötődő feladatait. A felkészülésre és lebonyolításra fordított összeg Robák Ferenc szerint "az egyik, ha nem a valaha volt legkevesebb", hiszen az elmúlt évek soros elnökei közül minden tagállam több mint 100 millió eurót költött az elnökségéhez kapcsolódó feladatokra és előkészületekre.

Robák Ferenc szerint az előkészületek 2007-ben "korrekten" elkezdődtek és "aztán nagy lendülettel és nagy sikerrel ért véget" a magyar elnökség. Hozzátette, ez a siker azzal mérhető, hogy "az elnökség után azok a fenntartások, amelyek egy új tagállamhoz kötődnek, megszűntek". "Most vált teljesen bizonyossá az, hogy mi is ugyanolyan tagok vagyunk, mint bárki más és a közös ügyhöz való hozzájárulásunk ugyanolyan, mint bárkié" - fejtette ki a kormánybiztos. Robák Ferenc elmondta: az előző kormány idején bár elindultak az előkészületek és felmérték a szükséges igényeket, "konkrétum semmi nem történt, egyetlen szerződést sem kötöttek és egyetlen közbeszerzést sem írtak ki". Éppen ezért a kormányváltást követően - tavaly nyáron - intenzív munka kezdődött, újra kellett szervezni a magyar elnökséget többek között költségvetésileg is, hiszen az előző kormány által 2010-re megszavazott 9 milliárd forintból "tudtuk, hogy csak 6,9 a reális, a külföldi ingatlanok eladásából várt 2,1 milliárd forint nem fog realizálódni" - mondta a kormánybiztos. Hozzátette, emellett a humánerőforrás tekintetében is újjá kellett szervezni az elnökséget.

Három csapat dolgozott egymás mellett és a kormánybiztos alatt: egy rendezvényszervező, egy kommunikációs és egy költségvetési. Robák Ferenc szerint a takarékosság egyik fő eszköze az volt, hogy nem vettek igénybe külső segítséget egyetlen olyan esetben sem, amikor azt állami kapacitással is meg tudták oldani. Így például a helyszínek esetében, amikor egy szálloda helyett a gödöllői kastélyt, vagy a Néprajzi Múzeumot részesítették előnyben. Összességében a kormánybiztos szerint elmondható, hogy még a hátterek megteremtésénél is törekedtek a magyar sajátosságok bemutatására, amely sok esetben nagyon jól sikerült. Így például a most zajló lengyel uniós elnökség helyi rendezvényei alatt is legtöbbször magyar borokat szolgálnak fel - mutatott rá Robák Ferenc.