Jobbik: Kinek hoz majd hasznot a debreceni repülőtér?

Debrecen - A Jobbik szerint Kósa magáncégnek járt ki befektetést Kínában.

Miért pont akkor adta Debrecen a repülőterét egy magáncég kezelésébe, amikor kilátás ígérkezik a nyereséges üzemeltetésre? – tette fel a kérdést Kőszeghy Csanád Ábel, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdai, „Kínai nagyfal a repülőtér körül, avagy átjátszott vagyon, elcsalt haszon Debrecenben!” című sajtótájékoztatóján.

A képviselő felidézte, hogy tavasszal Kósa Lajos polgármester vezetésével Kínában (Belső-Mongóliában) járt delegáció, majd két kínai küldöttség is érkezett hozzánk, s a felek többek között a debreceni repülőtérről és a hozzá kapcsolódó ipari fejlesztési területekről tárgyaltak.

- A debreceni közgyűlés Kósa Lajos polgármester előterjesztése alapján 2011 augusztusában megszavazta az addig 100 százalékban városi tulajdonban lévő repülőtér-üzemeltető cég 74 százalékos tulajdonrészének eladását a Xanga csoport érdekeltségébe tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft-nek – mondta Kőszeghy Csanád Ábel. Hozzátette, hogy az előterjesztésben hivatkoztak a repülőtér fenntartásának 280 millió forintos veszteségére, s a javaslatot a Jobbik is támogatta, mert még nem tudott a reptér forgalmát és értékét is érintő, küszöbön álló megállapodásról. Azt szeptember végén írták alá az önkormányzat, a Vagyonkezelő Holding, a Xanga cégcsoport és Belső-Mongólia képviselői, s 100 millió eurónak megfelelő, a következő egy évben érkező befektetésről szól.

– Nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem gyalog vagy biciklivel jönnek majd Debrecenbe, tehát várhatóan fellendül a repülőtér forgalma, illetve felértékelődik a repülőtér és az ipari park – vélekedett a képviselő. Felháborítónak nevezte, hogy a polgármester ennek tudatában játszotta át egy befektetőcsoportnak a reptér üzemeltetését és úgy értékelte, hogy Kósa Lajos megtévesztette a képviselő-testületet.

Megjegyezte még, hogy Kósa Lajos aláírt egy támogató nyilatkozatot a „Debreceni Belső-Mongol Technológiai és Kulturális Park” elnevezésű gazdaságfejlesztési programhoz, aminek tartalma azonban – üzleti titokra hivatkozva – nem ismerhető meg.

Az üzemeltető cég eladásakor miért nem tájékoztatta Kósa Lajos a képviselő-testületet a küszöbön álló megállapodásról, amiről a város vezetése már nyilvánvalóan tudott; s annak figyelembevételével előnyös volt-e az értékesítés Debrecen számára? Kósa Lajos milyen minőségében tárgyalt a kínaiakkal: a város vagy a Xanga képviseletében? – sorolta kérdéseit a képviselő, akinek pártja most az ügyben a jogi lépések lehetőségeit vizsgálja.

HBN-SzT