KÉSZ-kongresszus - Erdő Péter: az államnak a közjó érdekében kell tevékenykednie

Budapest, 2011. október 8., szombat (MTI) - Az államnak és a társadalom rendjét biztosító más szereplőknek a közjó érdekében kell tevékenykedniük, ez hordozza az igazságosság és a méltányosság igényét - mondta Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szombaton Budapesten.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének VIII. országos konferenciáján Erdő Péter kiemelte: a közjó vonatkozik az államon kívül a családra is, "hiszen a család természetes közösség, amelynek természetszerűen vannak sajátos érdekei, értékei, javai, amelyeknek a szabad kibontakozását kellene az igazságosság rendje alapján biztosítani".

Utalt arra, hogy a népek közösségére is érvényes a közjó fogalma, s ezen közösségek között a katolikus egyház társadalmi tanítása szerint szubszidiaritási viszony áll fenn. "Tehát ha ezeknek a csoportoknak és közösségeknek az értékei, az értékben való növekedési lehetőségük egymással feszültségben áll, (...) akkor a legkisebb, a legközvetlenebb közösség élvez előnyt (...), és ezt kell kisegítenie, pótolnia, védelmeznie a magasabb szintű közösségnek" - magyarázta.

A bíboros, esztergom-budapesti érsek beszélt arról, hogy a szubszidiaritás egyik jelentős területe a nevelés, amelynek kötelessége és joga elsősorban a szülőket, a családot illeti. Amit ők nem tudnak ellátni, abban kell, hogy segítségükre siessenek a nagyobb közösségek, sőt az állam is. "Ésszerű tehát, ha egy bonyolultabb társadalomban, ahol már fiatal korban, szervezett keretben sok ismeretet kell átadni, akár kötelező közoktatás is működik" - jegyezte meg.

A nevelés sok feladata, a szociális gondoskodás a gyerekekről csak akkor terheli az államot, ha azt az egyes családok nem tudják ellátni. Ebben a tekintetben tehát az is előfordulhat, hogy valahol az állam segítő szándékkal olyan szolgáltatásokat bocsát az erre rászorulók rendelkezésére, amellyel mások nem kívánnak vagy nem kénytelenek élni - mutatott rá.

Megemlítette azt is, hogy "ha a világot csupán vágyak és vélekedések összességének fogjuk fel, akkor (...) a közjóval kapcsolatban is alapvető nehézségek merülnek fel". Mint mondta, veszély éri a közjót a szélsőséges liberalizmus részéről, amikor azt állítják, hogy "a közjó egyetlen és kizárólagos megoldása (...) az, hogy minden egyénnek megadjuk a maximális szabadságot és a többi majd automatikusan megvalósul".

A másik, közjót veszélyeztető tényezőként a marxista-leninista kollektivizmust nevezte meg, "hiszen abban a pillanatban, mihelyt a kollektívumot, az összességet, a társadalmat fölébe helyezem az egyénnek (...), akkor a közjó fogalma (...) saját ellentétébe csap át ".

A harmadik ilyen momentumként az egyéni és csoportegoizmusról szólt, utóbbi előfordulhat akár a családban is, amikor "a szülők, mint házaspár, vagy mint két személyből álló életközösség a gyerekek rovására próbálják magukat megvalósítani önző módon, vagy a család egésze más családok és a társadalom rovására".

"Ehhez képest a nemzet, vagy az országot alkotó emberek összessége is lehet olyan csoport, melynek a kollektív önzése borzalmas bajokat okozhat. Erre a XX. században a nemzeti szocializmus a legszélsőségesebb és a legelrettentőbb példa" - mondta.

Kitért az egyes érdekcsoportok egoizmusára is, melynek során az évről évre "kötelező gazdasági sikeresség (...) a vállalkozások szintjén" arra ösztönözheti a gazdasági élet szereplőit, hogy a közös életfeltételeket biztosító környezeti tényezőket rombolják. Ebből a mentalitásból adódik egyebek mellett a környezetszennyezés - tette hozzá.

Felvetette azt a problémát is, hogy "nem lehet fiskális szemlélettel nézni a valóság minden részét, mert akkor a közjó szenved csorbát". Ezeknek a mai problémáknak a megoldásában is sokat segíthet az egyház társadalmi tanítása, és sokat segíthetnek mindazok, akik a közjóval kapcsolatos szakterületeknek az értő művelői - hangsúlyozta Erdő Péter.

Ezzel kapcsolatban nagy kérdésnek nevezte, hogy az államoknak milyen lehetőségük van a közjó védelmére, "az elvont számok kényszerével szemben. (...) Hitünk öröksége és az emberi tudomány különböző területeinek találkozása reményeink szerint valóban hozzásegítheti a társadalmakat (...) ahhoz, hogy a valódi, legteljesebb értelemben vett közjót minden nehézség ellenére előmozdítsák" - mondta a bíboros.

- MTI -