Czomba: az új munka törvénykönyve korszerű és rugalmas szabályozást teremt

Budapest, 2011. november 9., szerda (MTI) - Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.

Azt mondta: a javaslat fokozott figyelemmel van a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességi igényeire, tágabb teret enged a felek megállapodásainak és csak annyiban avatkozik be e megállapodásokba, amennyiben a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges.

A részletekről Czomba Sándor elmondta: a munkaviszony tartalma és teljesítése köréből a javaslat továbbra is kiemeli a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályokat, mivel e jogintézmények önmagukban is rendkívül összetett és részletes rendezést igényelnek.

A javaslat jelentősen bővítené a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az individuális és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét - fejtette ki Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy az előterjesztés fenntartja azt az Európában uralkodónak mondható és a hazai munkajogban is érvényesülő szemléletet, hogy a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól jellemzően csak a munkavállaló javára térhet el.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a hatályos törvény nem rendelkezik külön cím alatt a munkavállaló személyhez fűződő jogainak védelméről, a törvényjavaslat ezzel szemben igen, így rögzíti, hogy a munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével - emelte ki az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy a munkaviszony létesítése körében a javaslat alapvetően fenntartja a hatályos szabályozási megoldásokat, míg a munkaviszony szabályozása körében a hatályoshoz képest jelentősen egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kialakítása során támaszkodik az elmúlt két évtized bírói gyakorlatára és egyéb jogalkalmazási tapasztalataira.

Kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve megalkotásakor fokozott figyelemmel voltak a munka és a családi élet összehangolására.

Példaként említette többek között, hogy a javaslat - szemben az Európai Unió szabályozása által elvárt 18 héttel - 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg a várandósság, a szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt.

Czomba Sándor elmondta, hogy a védett korral azonos védelem az anyákat megilleti a gyermek hároméves koráig akkor is, ha nem vesznek igénybe fizetés nélküli szabadságot. A javaslat gyerek születésekor az apa számára 5 nap fizetett pótszabadságot biztosít, ezenkívül a javaslat a munkavállaló erre vonatkozó ajánlata esetén - négyórás foglalkoztatás keretében - a versenyszférában is kötelezővé teszi a részmunkaidős foglalkoztatást a gyermek három éves koráig.

A javaslat ugyancsak új elemként, a gyermek után járó pótszabadságot mindkét szülő számára biztosítja - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Elmondta: a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve ugyancsak a mostani szabályozás szerint alakul.

A javaslat megtartja a műszakpótlék intézményét - hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy megszüntetni javasolja a 14 és 18 óra közötti munkavégzés esetén járó pótlékot, valamint a megszakítás nélküli munkarend indokolatlan külön pótlékát azzal, hogy ezek helyett bérpótlékot is magában foglaló alapbérben vagy havi átalányban is meg lehet állapodni.

Kiemelte, hogy a javaslat fenntartja a védett kor intézményét, és a gyermekvállalással és védett korral érintett munkavállalók körében a felmondási tilalmak rendszerét.

A munkavállalói biztosíték intézménye kapcsán kiemelte, hogy ez csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ - mondta, és hozzáfűzte, hogy több európai országban van példa ilyen biztosítékra.

Az államtitkár elmondta, hogy az új munka törvénykönyvében szabályozzák az atipikus munkaviszonyokat, és a javaslat bevezet olyan új foglalkoztatási formákat is - például a behívás alapján történő munkavégzést, vagy a munkakör megosztását -, amelyek a részmunkaidőben történő munkavégzés sajátos módjai.

A kollektív munkaügyi kapcsolatok körében a javaslat lehetővé teszi, hogy az üzemi tanács és a munkáltató között létrejött üzemi megállapodás is tartalmazzon a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat - mondta Czomba Sándor.

Kiemelte: kollektív szerződést szakszervezet köthet, a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető, ezért a szakszervezetek együttesen jogosultak a kollektív szerződés megkötésére. Megszűnne a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása, valamint a szakszervezeti vétó intézmény, és a javaslat az államtitkár szavai szerint új megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét és fizetett munkaidő-kedvezményét.