DK: nőtt az államcsőd kockázata, a kormánynak meg kell állapodnia a valutaalappal

Budapest, 2011. november 11., péntek (MTI) - Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint válságtünetek sora mutatja, hogy jelentősen megnőtt a magyar államcsőd kockázata, ezért a kormánynak készenlétihitel-megállapodást kell kötnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Azt mondta: pártja ebben támogatná a kabinetet és erre kérné a többi demokratikus ellenzéki erőt is.

A politikus pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: jelenleg nincs szükség IMF-hitelre, de a pénzügyi védőhálót jelentő készenléti megállapodás megkötése szerinte elkerülhetetlen annak érdekében, hogy "Görögország és Olaszország után ne Magyarország legyen a következő a válságország".

Molnár Csaba ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az államcsőd kockázata. Ennek alátámasztására tizenegy "válságtünetet" sorolt fel.

Elsőként, hogy az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt napokban nem vagy csak részben, magas hozammal tudta értékesíteni a magyar állampapírokat. Sikertelen kötvénykibocsátásra évek óta nem volt példa - jegyezte meg, "nagy bajként" azonosítva, hogy a piac nem vagy csak nagyon drágán hajlandó finanszírozni az országot.

A válságtünetek közé sorolta a magyar csődkockázatot jelző CDS-felár emelkedését, a forint árfolyamának romlását - ehhez kapcsolódóan, hogy a kormány 268 forintos euróárfolyammal tervezte a jövő évi büdzsét - és azt, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre nőni fog a GDP-arányos államadósság Magyarországon.

A költségvetési bajok között említette, hogy a kormány 1,5 százalékos várakozásával szemben az Európai Bizottság 0,5 százalékos magyarországi növekedésre számít 2012-ben, elemzők pedig stagnálást vagy recessziót valószínűsítenek. Problémaként határozta meg, hogy az infláció - a KSH pénteken közölt adatai szerint - nagyobb a vártnál, jövőre pedig akár 5 százalékos is lehet. Emellett fenntarthatatlannak nevezte a hiánycélt, mondván, hogy azt idén csak az állami kezelésbe vont magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználásával sikerül 3 százalék alá vinni, így az Európai Bizottság nem lát lehetőséget a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére.

Az MSZP-ből három héttel ezelőtt Gyurcsány Ferenccel együtt távozó politikus válságjelként értékelte a beruházások és a belső fogyasztás csökkenését, továbbá azt is, hogy az országot az állampapír-besorolások leminősítése - bóvli kategóriába sorolása - fenyegeti.

Véleményét összegezve Molnár Csaba úgy fogalmazott: okos politika az, amely felkészül a lehető legrosszabb esetre, jelen esetben arra, hogy Magyarország piaci finanszírozásának lehetősége megszűnik. Erre hivatkozva sürgette az IMF-megállapodás megkötését, remélve, hogy az esetleges készenléti hitelt soha nem kell felhasználni.

Arra az újságírói felvetésre, hogy az államcsődöt emlegető nyilatkozatok gyakran pánikot okoznak, ártanak, úgy felelt: ez elsősorban a kormánypárti politikusok esetében igaz. Ugyanakkor hozzátette: óvatosan fogalmazott, nem azt mondta, hogy közeli államcsőd fenyeget, hanem piaci jelekre és véleményekre alapozva arról beszélt, hogy megnőtt ennek a veszélye.