Államadósság 2002-2010 - A Gyurcsány-kormányok büntetőjogi felelősségének vizsgálatát javasolja az albizottság

Budapest, 2011. december 7., szerda (MTI) - A 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság szerint külön kell választani a Medgyessy- és a Bajnai-kormány, illetve a Gyurcsány-kormányok felelősségének kérdését, ugyanis amíg az előbbiek esetleges gazdaságpolitikai hibái nem alapoznak meg büntetőjogi felelősséget, az utóbbiak tevékenysége miatt ez felvethető. A testület ezért azt fogja javasolni, hogy megállapításaikat a költségvetési bizottság az albizottsága által készített jelentéssel együtt küldje meg az ügyészségnek.

Az albizottság szerdai ülésén fogalmazta meg azokat a megállapításokat, amelyek a jövő hétfőn a testület elé kerülő jelentés alapját képezik majd. Az erről szóló szavazás egyhangú volt: a kormánypárti képviselők mellett igennel voksolt a független Pősze Lajos is, a szocialista Steiner Pál azonban nem vett részt a szavazásban. Jobbikos képviselő nem volt ott az ülésen, LMP-s tagja pedig nincs a testületnek.

Cser-Palkovics András, az albizottság fideszes elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a Gyurcsány-kormány költségvetési adatokat hamisított meg, ami az általa javasolt jelentéstervezet szerint felveti az államháztartási törvény és a közérdekű adatokra vonatozó jogszabályi rendelkezések megsértésének gyanúját, a hűtlen és a hanyag kezelés gyanúját, továbbá az európai uniós források felhasználási szabályainak megsértését.

A várhatóan a jelentés mellékleteként ugyancsak az alkotmányügyi bizottság elé kerülő szakértői jelentés szerint egyetlen nemzetközi példa - az izlandi - van arra, hogy egy volt kormányfő ellen politikai döntései, illetve mulasztásai miatt büntetőeljárás indult. A fideszes Gruber Attila ugyanakkor szerdai felszólalásában úgy vélekedett: ha ezt a történtek indokolják és jogi lehetőség van rá, a nemzetközi előzményektől függetlenül kezdeményezni kell a felelősségre vonást.

A szakértői jelentés - amelyet november közepén tárgyalt meg az albizottság - "a költségvetési adatok torzító meghamisítását", a PPP-t, mint gazdaságossági megfontolás nélkül tömegesen alkalmazni rendelt konstrukciót, egyes nagybeszerzéseket, valamint a nyilvánvaló, rendszeres és folyamatos túlszámlázásokat tekinti olyan kormányzati lépéseknek, "amelyek felelősségi köre akár túl is mutathat a szokásos politikai felelősségen".

A jelentés szerint mindezek mögött nem csupán egy-egy esetleges törvénysértés, hanem a "folyamatos törvénysértések sorát megalapozó elv vagy elvrendszer megléte feltételezhető", ugyanakkor e feltételezést csak a törvényben jogosított hatóság teheti megalapozott gyanúvá.

Ugyanezt vélelmezhetően az albizottsági jelentés is kimondja majd, rögzítve, hogy a testület nem vádhatóság vagy bíróság.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szeptember közepén döntött arról, albizottságot hoz létre annak megvizsgálására, hogy megállapítható-e jogi felelősség a 2002 és 2010 közötti államadósság-növekedés miatt. A testületet erre a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága kérte fel július végi jelentésében.

Cser-Palkovics András ezzel összefüggésben az MTI-nek elmondta: azt a javaslatot fogják tenni, hogy a parlamenti bizottságok megállapításait - köztük az általa készített, konkrét adatokat tartalmazó jelentést is - a számvevőszéki és költségvetési bizottság küldje meg az ügyészségnek.

Steiner Pál (MSZP) az albizottság ülésén arról beszélt: a testület munkája okafogyottá vált annak ismeretében, hogy az államadósság mértéke a kormányváltás óta nem csökkent, és az utolsó adatok szerint a GDP 82 százalékára rúg. A szakértői jelentést pedig megrendelésre készült dolgozatnak nevezte.