A válságban szigorúbb az EU

Budapest - Az elemző szerint reális alapja van a kohéziós alapok zárolásának.

A tervek szerint hamarosan foglalkozik az Európai Bizottság azzal a kérdéssel, hogy a túlzott deficit miatti eljárás keretében javasolja-e az európai uniós tagországoknak, hogy ideiglenesen és részlegesen függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatásokat. Ez lenne az első eset, ha ilyen megfontolás miatt függesztenék fel az uniós kötelezettség-vállalásokat egy tagország számára. A témával kapcsolatban kérdeztük az elemzőt.

Van-e reális alapja annak, hogy az Európai Bizottság valóban felfüggeszti Magyarország kohéziós alapokból való támogatását?

Van. Az uniós pénzügyminiszterek már január végén új szakaszba léptették a Magyarországgal szemben 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárását, az esetleges szankció ennek a folyamatnak egy következő lépése lehet. Abban az esetben történhet ilyen, ha az Európai Bizottság továbbra sem kap a magyar kormánytól olyan nem egyszeri intézkedéseken alapuló gazdaságpolitikai tervet, amely tartósan képes csökkenteni a hiányt, ugyanakkor a szankciók csak a jövő év elejétől lépnének életbe, így Magyarországnak még rengeteg ideje van az EU által elvárt korrekciók végrehajtására. Ráadásul a szűk keresztmetszetet továbbra is a nemzetközi hitelcsomagról szóló megállapodás létrejötte jelenti, amit sokkal hamarabb le kellene zárnia a kormánynak.

Ha a zárolás megtörténik, annak milyen következményei lesznek hazánkra?

A zárolás maximum 1,7 milliárd eurót jelentene, de egyrészt nem biztos, hogy a teljes összeget megvonnák, másrészt folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna, így a valós összeg ennél kisebb lehetne. Mivel azonban ma Magyarországon jelentős beruházások uniós források nélkül alig vannak, a szankció mindenképpen súlyosan érintené a magyar gazdaságot.

Varga Mihály államtitkár szerint az EB ezzel a lépésével csak példát akar statuálni, hogy azok az országok, amelyek nem szorítják le a hiányt 3 százalék alá, úgy járhatnak, mint Magyarország. Valóban így van?

Nem véletlenül került Magyarország ebbe a helyzetbe, hiszen amióta belépett az EU-ba túlzottdeficit-eljárás alatt, ráadásul a csaknem két éve kormányzó Orbán-kormánynak felkészültnek kellett volna lennie a keményebb fellépésre, mivel régóta egyértelmű, hogy a mostani helyzetben, amikor súlyos adósságválság van Európában, szigorúbban fog fellépni ezekben a kérdésekben a bizottság. Ezen kívül az sem mellékes, hogy a bizottság türelmét kikezdte a magyar kormány kettős beszéde és időhúzásra játszó politikája.

Miért pont most szánta el magát erre a lépésre az EB? Hiszen az államháztartás hiányát eddig sem tudtuk egyensúlyban tartani.

Ez nyilvánvalóan nem függetleníthető a már említett nemzetközi körülményektől és attól, hogy a magyar kormány több ügyben is vitában áll a bizottsággal, amely igyekszik minél erősebb nyomást gyakorolni rá. 

Kérdéseinkre válaszolt Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője

ÉKN-HE