Az új tűzvédelmi szabályzat több milliárd forint bevételkiesést és tízezer feletti munkahely megszűnését hozhatja

Budapest, 2012. február 16., csütörtök (MTI) - Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) legutóbbi módosítása korlátozza a logisztikai épületek raktározási magasságát, rendkívül hátrányosan érinti a már válságban lévő ipari szektort, éves szinten akár 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak és több ezer munkahely megszűnéséhez vezethet - állítja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) a három szervezet közös közleményében.

A közlemény szerint a módosítás nyomán a magyarországi fejlesztők 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest. A korlátozással a meglévő modern raktárcsarnokok is nehéz helyzetbe kerülnek, az épületek többsége nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal kapcsolatos bérlői igényeket.

A szakmai szervezetek közleménye szerint az OTSZ legújabb módosítása előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a "tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfal benyúlásának alsó síkját." A füstkötényfalnak nevezett tűzvédelmi eszköz a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely tűz esetén korlátozza a füst és a forró égésgázok továbbterjedését az épületen belül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni, tehát egy 10 méter belmagasságú épületnél, ahol a füstkötényfal benyúlásának alsó síkja akár 5 méter is lehet, a korábbi 10 méter helyett csak 5 méterig lehet az árukat tárolni. Emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő raktárak kapacitáskihasználtsága.

A közlemény kitér arra: a környező országokhoz viszonyítva Magyarországon igen alacsonyak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sincs sehol ilyen jellegű korlátozás érvényben, ezért a szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a hazai ingatlanpiaci szereplőknek. Ráadásul a rendelkezés, üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is.

A három szervezet adatai szerint 1.800.000 négyzetméter az a raktárállomány Budapesten és környékén, ahol füstkötényfalakat szereltek fel a csarnokokban. A 30 százalékos kapacitáscsökkenés azt jelenti, hogy összesen 540.000 négyzetméternyi tárolóhely válik használhatatlanná, ami közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak. Ezen beruházások jórészt az utóbbi 6-7 évben épültek, és jelenleg a megtérülési idejük felénél tartanak; mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalások nem teljesítése súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökken az állam adóbevétele is - emeli ki a közlemény.

Az MGYOSZ, a LEF és az IFK szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac, hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket. A meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak az iparűzési adóban, és nagyságrendileg 15.000 munkahely elvesztéséhez vezethet.

Az új szabályzás szerint egy új, 10.000 négyzetméteres csarnoképület esetében legalább 3.000 négyzetméterrel kell nagyobb épületet építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja. Ez átlagosan 270-330 millió forinttal növeli a beruházási költséget. Az ilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára, a szakmai szervezetek becslései alapján akár 9 milliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt.

Ezért a három szervezet azt javasolja, hogy a raktárcsarnokok, logisztikai központok esetében - közösségi épületek kivételével - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága függessze fel moratórium jelleggel a hivatkozott szabály érvényesítését, és a vonja be az érintett piaci szereplőket a megfelelő szabályozási rendszer kidolgozásába.

- MTI -