Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold

Budapest, 2012. február 13., hétfő (MTI) - Egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold - hangsúlyozta az MTI-nek Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa annak kapcsán, hogy hétfőn Föld körüli pályára állt a Masat-1.

"Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre eredeti kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás. "Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - mondta.

Horvai Ferenc kitért arra is, hogy egész Európa küszködik megfelelő mérnöki utánpótlás hiányával.

"Kevés az olyan hallgató, aki jártas a high tech területén. Magyarország egy működő komplett műhold létrehozásával demonstrálta, hogy rendelkezünk utánpótlással. Ezt nemcsak a Masat, hanem más olyan projektek is tanúsítják, ahová egyetemi hallgatókat, PhD-hallgatókat, fiatal mérnököket vonnak be, ami óriási bázist jelent. Az európai űripar, a különböző távközlési és megfigyelési műholdakat üzemeltető cégek tőlünk tudnak megrendelni alkatrészeket, ahogy azt a kutatószondák esetében már most is teszik" - fogalmazott az űrkutatási szakember.

Horvai Ferenc hozzátette: gazdasági vetülete is van a Masat-projektnek, hiszen minden, az űrkutatásba befektetett euró ötszörösen térül meg.

"Az OECD és az ESA számításai szerint az űrkutatási befektetések legalább ötszörösen térülnek meg, jönnek vissza gazdaságilag egy országnak. Eddig is így volt, a jövőben pedig ez még inkább igaz lesz ez a megállapítás, hiszen az űrkutatási eredmények egyre szélesebb területen hasznosulnak" - hangoztatta Horvai Ferenc.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" startolt, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn, közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold.