Külföldi sajtó Magyarországról - Német lapok a magyarországi helyzetről, francia és lengyel újságok a filmszemléről

Berlin, Párizs, Varsó, 2012. február 7., kedd (MTI) - A Der Tagesspiegel című német liberális lap a magyarországi közállapotokról közölt budapesti riportot keddi számában, a Zeit Online Gyöngyöspatáról írt, a francia Le Monde és a lengyel baloldali liberális Gazeta Wyborcza című napilap a Magyar Filmszemléről jelentetett meg cikket.

A Der Tagesspiegel című német liberális lap Az ő problémájuk a hatalommal címmel közölt budapesti riportot keddi számában. A lap harmadik oldalát teljes egészében elfoglaló írásban a szerző, Nik Afanasjew beszámolt a Magyar Televízió székháza előtt zajló demonstrációról, valamint egy rendezvényről, amelyen kormánypárti politikusok tájékoztattak külföldi újságírókat a kormány munkájáról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy "számos Fidesz-funkcionárius kijelentéseiben feltűnő, hogy pontosan ugyanazokat a paneleket használják". A Terror Háza Múzeumra utalva hozzátette: ugyancsak feltűnő, hogy "helyek, amelyek a nemzeti traumák feldolgozását hivatottak segíteni, a megbékélés előmozdítása helyett megosztanak". Sok magyar szerint a kormány "nem túl sok kérdéshez, hanem rossz kérdésekhez nyúlt hozzá és nem változtatta meg a szétrothadt politikai kultúrát" - jegyezte meg a szerző. Hozzátette: "túl sok dolog működik túl rosszul", ennek jele a Malév csődje is. Megállapította: "mindenütt nagy csalódottság érezhető". http://www.tagesspiegel.de/politik/ihr-problem-mit-der-macht/6169176.html

A Zeit Online - a Die Zeit című liberális hetilap online kiadása - Magyarország hivatali rasszizmusa címmel közölt beszámolót. A szerző, Marco Schicker az írásában Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy Gyöngyöspatáról szóló jelentését ismertette. Schicker a cikk bevezetőjében azt emelte ki, hogy "egy Budapest melletti település szélsőjobboldali polgármestere őrzött hadoszlopokban dolgoztatja a romákat", ezzel pedig egy törvényt hajt végre, amely a foglalkoztatásra vonatkozik. A szerző megjegyezte, hogy Gyöngyöspata tavaly "neonáci felvonulások révén szerzett szomorú ismertséget". E felvonulásokkal kapcsolatban a kormány "kezdetben semmit sem tett, később pedig mindenekelőtt a helyzetet szépítgette", és a gyöngyöspataiak végül megválasztották polgármesternek "a Jobbik egy újfasisztáját". http://www.zeit.de/gesellschaft/zeitgeschehen/2012-02/ungarn-roma/komplettansicht

A Le Monde hétfő délután megjelent számában Terminátor kezében a magyar mozi címmel számolt be a 43. Magyar Filmszemléről. A mértékadó francia liberális napilap filmes újságírójának, Clarisse Fabre-nak a magyar film helyzetéről szombaton rendezett vitán az volt a benyomása, hogy "kitört a háború a Rambo és Terminátor egykori producere, Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos önkényes politikája ellen". "Hova megy az új, 20 millió eurós dotációjú alap pénze? Milyen kritériumok alapján választja majd ki az állam, hogy melyik filmet támogatja? Miért nem vonják be a szakmát az elosztásba, ahogy az régen gyakorlat volt?" - idézte a vitán elhangzott kérdéseket a tudósító. Meglátása szerint azonban csak az idősebb generáció - amelyiknek nincs vesztenivalója -, emelt szót. A fiatalok nem vettek részt a vitában, mert nehéz egyszerre bírálni a hatalmat, majd bejelentkezni, amikor pénzre van szükség - jegyezte meg a lap. A Le Monde hangsúlyozta, hogy Vajna "ügyes", mert az első négy film, amelyet támogatásban részesített, nem blockbuster, s a rendezőik (a művészfilmes Szász János, a kísérletező Nemes Gyula, az elsőfilmes Ujj Károly és a nagy reményű Kenyeres Bálint) elismert művészek. "Ennek a stratégiának az a célja, hogy lenyugtassa a kedélyeket. Ezután jönnek Vajna barátai. Őket néhány hónap múlva szolgálják ki" - írta a lap egy megfigyelőre hivatkozva. (http://www.lemonde.fr/cinema/article/2012/02/06/le-cinema-hongrois-dans-les-mains-de-terminator_1639450_3476.html)

A Gazeta Wyborcza írásában a Filmszemlén bemutatott filmek elemzése mellett a szemle politikai hátteréről is ír. A rendezvényt "a filmesek szolidaritását kifejező tüntetésnek" tekinti "a politikai elnyomással szemben". Azt is kiemeli, hogy a legfontosabb európai fesztiválok vezetői egyhangúlag fontosnak ítélték a magyar filmművészetet a demokrácia számára. A cikk szerint "az utolsó vágás" elve jogaiktól fosztja meg a rendezőket és egy sajátos cenzúra bevezetését jelenti. Hangsúlyozza, hogy a Magyarország 2011 című filmösszeállítás egy ronda, szegény, hajléktalansággal küszködő, elnyomó rendszerű országot mutat be, "amely távol áll a turisztikai prospektusok és az állami propaganda, illetve a lengyel jobboldal elképzeléseitől, amely Orbán Viktor jelen kormányát dicsőíti és Magyarországot a szabadság és a demokrácia példaképének tekinti".