Nem értik Kelet-Európát a hitelminősítők

Bécs, 2012. február 20., hétfő (MTI) - A nemzetközi hitelminősítők "tudatlanok" Európa feltörekvő régióját illetően, és hajlamosak nem különbséget tenni az ígéretes térség egyes országai között - jelentette ki Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója az osztrák Der Standardnak, bírálva a osztrák szuverén besorolásrontásra adott hitelminősítői indoklást.  

"Az angol-amerikai kultúrkörben elmarad az optimálistól mind az ismeretanyag, mind a képesség a kelet- és közép-európai térség megítélésére" - mondta az RBI igazgatója a lapnak. "Igazából csak az európai emigránsok rendelkeznek megfelelő jártassággal a témában. Az amerikaiak sokkal inkább különbségtétel nélkül, egységként kezelik a térséget. New Yorkban tíz emberből még nyolc használja a keleti blokk kifejezést, és ez már önmagában is mindent elárul" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy emiatt a hitelminősítők nevezhetőek-e "tudatlannak", Herbert Stepic így válaszolt: "igen, tudatlanok. Illetve másként fogalmazva, nem eléggé érdekesek számukra a kelet-európai országok".

A Standard & Poor s januárban fosztotta meg Ausztriát elsőrendű szuverén besorolásától, a Moody s pedig ebben a hónapban adott ki figyelmeztetést hasonló szándékáról. Mindkét hitelminősítő az osztrák bankok kelet-európai kitettségével indokolta döntését.

Stepic "teljes egészében elhibázottnak" tartja az érvelést, hogy a kelet-európai kitettség miatt nőtt az osztrák kockázat. A régió gazdasága Magyarország és Fehéroroszország kivételével jól teljesít, részben jobban, mint a dél-európai gazdaságok - vélekedett.

Stepic szerint a hitelminősítők által figyelt kockázati tényezők a 2009-es válság óta jelentősen javultak vagy meg is szűntek. Rámutatott, hogy javult a térségben a folyó fizetési mérleg hiánya, a versenyképesség, és az államadósság "a fele az EU-országokénak". Az RBI igazgatója szerint a hitelminősítők azért láthatják a helyzetet másként, mert még sok van hátra a térség felzárkózásához és mert a feltörekvő piacokat általánosságban véve kockázatosabbnak sorolják be.

Magyarországon "a legnehezebbet átvészelte" a bank Stepic szerint. A számokat tekintve nem erősítette meg azt az értesülést, hogy a magyar leányvállalatnak a tavalyi 350 millió eurós tőkeemelés után újabb 100, majd 150 millió euróra lenne szüksége.

A gyors terjeszkedésről szólva kijelentette, a fiókok számának gyors gyarapodását tekintve "nincs rossz lelkiismerete", de a hitelállomány növekedése "egyértelműen túlzott és túlhevített" volt. "Ha egy bank egy éves szinten 35 százalékkal bővülő piacon két éven át kevésbé erőteljesen növekedik, mint a vetélytársa, akkor háttérbe szorul" - válaszolta a kérdésre, hogy miért nem fékezték a növekedést. "Egy bizonyos ponton túl csak kiszállni lehet vagy a többiekkel együtt csinálni" - tette hozzá.