2012.03.29. 12:48
A mélyszegénység csökkentésére keresnek megoldást a Bajnai-alapítvány konferenciáján
Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) - Nemzetközi konferencia kezdődött csütörtök délelőtt Budapesten a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szervezésében a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform elemeiről.
Budapest, 2012. március 29., csütörtök (MTI) - Nemzetközi konferencia kezdődött csütörtök délelőtt Budapesten a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szervezésében a magyarországi mélyszegénységről és egy lehetséges segélyezési reform elemeiről.
Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere, korábbi európai uniós biztos, az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy a jó kormányzás kritériuma világszerte a költségvetési egyensúly fenntartása és a demokrácia megfelelő működése, de Magyarországon rögtön ezután a mélyszegénység kezelése a következő a sorban.
Itthon a legsúlyosabb társadalmi problémák közé tartozik a tartós szegénység, a romakérdés, a társadalom szétszakítottsága és az, hogy kevesen dolgoznak, az egésznapos konferencia ezekről a kérdésről szól - mondta.
Szigetvári Viktor, az alapítvány kuratóriumi tagja, aki 2006-ban és 2010-ben az MSZP kampányfőnöke volt, és Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetfőnökeként is dolgozott, elmondta: szervezetük első nagyobb projektjeként 2011 tavaszán fogott hozzá a magyarországi szegénység vizsgálatához és a mélyszegénység csökkentését szolgáló javaslatok kidolgozásához.
Kitért arra, hogy a felelősöket kereső diskurzus és a leegyszerűsítő magyarázatok helyett összetett válaszokat akartak adni egy bonyolult problémára. Hozzátette, fontos elismerni, hogy javaslataik megvalósítása költségvetési többletforrást igényel, de Bajnai Gordon és egykori pénzügyminisztere, Oszkó Péter garancia arra, hogy ennek fedezetét is megjelöljék.
Szigetvári Viktor elmondta: alapítványuk nem tartozik azon civil szervezetek közé, amelyek "utálkoznak, ha politikust látnak", hanem úgy vélik, hogy a politikai problémákat lehetetlen politikusok nélkül megoldani. Az alapítvány - a Tárki és a Budapest Intézet bevonásával készített - jelentésének részletes ismertetése, illetve a gyakorlati tapasztalatok bemutatása után ezért pártok közötti vitát tartanak a szociális esélyteremtésről. A délutáni beszélgetésen a Fidesz-KDNP-t Lázár János frakcióvezető, az MSZP-t Kiss Péter korábbi kancelláriaminiszter, az LMP-t Szél Bernadett országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíciót pedig Niedermüller Péter alelnök képviseli majd. A Jobbikot nem hívták meg.
Matt Browne, a Bajnai-alapítvány működését támogató, az amerikai Demokrata Párthoz közeli Center for American Progress liberális agytröszt főmunkatársa arról beszélt: szervezetük senkire sem akarja rákényszeríteni az amerikai demokráciamodellt, céljuk, hogy helyi problémákat tanulmányozzanak, és a megoldási javaslatok kidolgozásában segítsék partnereiket.
A szakember hangsúlyozta: a jóléti állam megújításakor szem előtt kell tartani, hogy bizonyos jóléti szolgáltatásokra mindenki jogosult, az állampolgároknak azonban kötelezettségeik, felelősségük is van. Ugyanakkor a szegénység csökkentését célzó javaslatok kidolgozásakor az életkörülmények javítása mellett arra is ügyelni kell, hogy az egyes közösségek békében éljenek, illetve hogy segítsék a jogvédelemre szoruló kisebbségek társadalmi integrációját.
A Haza és Haladás Alapítvány egy héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a segélyezési rendszer átalakítását célzó programját. Ennek központi eleme egy feltételekhez kötött, rászorultsági alapú, a munkába állást ösztönző segély, amely azonban nemcsak munkanélkülieknek, hanem a keveset keresőknek is járna. Összegét úgy állapítanák meg, hogy a családban az egy főre jutó jövedelme elérje az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. Megemelnék egyúttal az öregségi nyugdíjminimumot 28.500 forintról 31 ezerre.
A segély folyósításának feltétele az volna, hogy minden aktív korú családtag együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel - elfogadja a felkínált képzést, munkát - és a családsegítő központtal. Aki nem tesz eleget ennek, attól havonta megvonnák a segély felét. A tartósan állástalan segélyezettek munkába állását úgy segítenék, hogy esetgazdát rendelnek melléjük, aki figyelemmel követi helyzetüket, lehetőségeiket.
Az alapítvány egyébként a segélyezési reform mellett a kapcsolódó ellátásokat is átalakítaná: az álláskeresési járadékot fél évig lehetne igénybe venni, a képzetlenek foglalkoztatását pedig egyebek mellett a tb-járulék és a minimálbér költségeinek csökkentésével ösztönöznék.
A program része az is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek hozzáférjenek a korai fejlesztési lehetőségekhez. Ezt úgy érnék el, hogy a rászoruló várandós nők és kisgyermekes anyák közlekedési utalványt kapnának azzal a feltétellel, hogy felkeresik a fejlesztő központokat.
A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt pártoktól független szellemi műhelyként Bajnai Gordon hozta létre a kormányfői székből való távozása után azzal a céllal, hogy szakpolitikai javaslatokkal javítsák a mindenkori kormányzat munkáját. Az alapítvány évente egy-két átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készít.
A kuratórium elnöke Schmidt-Hegedüs Dóra, aki Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, a felügyelőbizottság elnöke pedig Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.