Általános vitára alkalmas a szakképzési törvény módosítása

Budapest, 2012. április 23., hétfő (MTI) - Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a szakképzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot hétfői ülésén.

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az ülésen hangsúlyozta: a módosítás a szakiskolai képzésben a duális képzést kiterjeszti azzal, hogy már a 9. évfolyamtól lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a közismereti tartalomarányt. Azzal pedig, hogy a 9. évfolyamtól is lehet tanulószerződést kötni, a javaslat azt is lehetővé kívánja tenni, hogy ezeket a gyakorlati képzéseket vállalati tanműhelyben lehessen teljesíteni - mondta a helyettes államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a vállalati tanműhelyek kapcsán szigorú szabályokat állítanak, ennek egyik vonala, hogy itt csak oktatási célú tanműhelyek lehetnek majd, illetve hogy a kormány határozhatja meg a vállalati képzés szigorú feltételeit.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, az MSZP-s, valamint a jobbikos képviselők 5 nem szavazata mellett bocsátotta általános vitára a módosító javaslatot.

Kardkovács Kolos kiemelte azt is, hogy módosítani kell a szintvizsga megszerzésre vonatkozó előírást, így a 9. évfolyamot követő szintvizsga nem minősítő vizsga, hanem egy felmérő vizsga lenne.

Bertha Szilvia (Jobbik) botránynak, a szakképzés "lebutításának" nevezte a módosítást, amely szerinte a tehetséges fiatalokat is rossz helyzetbe hozza. A képviselő kifejtette: a módosítás szerint - szemben az eddigi legalább 33 százalék közismereti tantárgy-aránnyal - most legfeljebb 33 százalék lenne ezen tárgyak aránya, vagyis lehetne olyan iskola is, ahol nem tanítanak közismereti tárgyakat. Bertha Szilvia kiemelte, hogy nem lehet például a vegyiparba gyakorlati képzésbe engedni olyan diákokat, akik "azt sem tudják mi a különbség a sav és a lúg között". Hozzátette: a szakképzés "lebutítása" a munkaerő-piacra is hatással lesz, tanulásra képtelen fiatalokat bocsát ki a rendszer.

Kara Ákos (Fidesz), a bizottság alelnöke hangsúlyozta: a kormány azt a dilemmát próbálja megoldani, hogy a képzést hogyan lehet közelebb hozni a munkaerő-piaci igényekhez. Úgy vélekedett, a módosítás ahhoz járulhat hozzá, hogy a munkáltatók, gyárak, cégek részéről felmerülő szakismerteket hogyan lehet az oktatásban elsajátítani, ezért kell bővíteni a gyakorlati helyeken történő ismeretszerzés lehetőségét. Ő úgy vélekedett, hogy nem lesz olyan iskola, ahol egyáltalán nem tanítanak majd közismereti tárgyakat.

Gúr Nándor (MSZP) szerint szükségszerű, hogy több gyakorlatra tegyenek szert a fiatalok a szakiskolai képzésben, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak tanulását akár le is lehessen "nullázni". A 8 osztály elvégzése után alapismeretekkel rendelkeznek a diákok, és rögtön bekerülnek egy-egy üzembe, ahol az oktatók számára - bár jó szakemberek - nincs előírva, hogy bármilyen pedagógiai képességekkel rendelkezzenek. A képviselő szerint viszonylag rossz képzettségű szintet elérő fiatalok jelennek meg a munkaerő-piacon, ez pedig az ország versenyképességét is rontja. Elzárja a fiatalokat attól, hogy váltsanak, más életpályát is befussanak. Összességében a módosítás nem biztonságot ad a fiataloknak, hanem kiszolgáltatja őket - mondta Gúr Nándor.

Kardkovács Kolos a képviselők felvetéseire reagálva kiemelte: nem szándéka a kormánynak, hogy a közismereti tárgyak oktatása elmaradjon, s álláspontjuk szerint tartani kell a hároméves képzésen belül az egy év közismereti, és a két év gyakorlati oktatás-arányt. Kiemelte: semmi akadálya nincs annak, hogy a szakiskolai képzésben részt vevők - ha szeretnének - több közismereti tárgyat tanuljanak a szakma mellett, és érettségit tegyenek, vagy akár a felsőoktatásba menjenek.

Az alapkompetenciák kapcsán elmondta: valóban nem lenne helyes, és nem is cél, hogy a szakmunkás képzés egyfajta negatív szelekciót teremtsen.

Kardkovács Kolos hangsúlyozta: az elmúlt 10 évben a szakiskolai 9. és 10. évfolyamokon a lemorzsolódás átlaga meghaladja a 20 százalékot, vagyis minden ötödik gyerek szakképzettség megszerzése nélkül hagyja el a szakiskolát, ezen mindenképpen változtatni kell. A műhelyek feladata az oktatás, és nem az a lényeg, hogy a diákok munkát végezzenek, hanem hogy lássák a munkavégzés folyamatát, a gépek működését.

A bizottság ülésén megvitatták a "Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervéről" szóló határozat módosításáról szóló határozati javaslat, illetve a terv, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia összhangjáról szóló jelentés általános vitára való alkalmasságát, majd meg is szavazták azt.