Civil szervezetek tiltakoznak a kirekesztés ellen

Budapest, 2012. április 6., péntek (MTI) - Civil szervezetek tiltakoznak a kirekesztés ellen pénteken az MTI-hez elküldött sajtóközleményeikben. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek fel kell emelnie a szavát a kirekesztő, antiszemita, rasszista eszmék ellen. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke arról írt: el kell gondolkodni azon, miként hangozhatott el az Országházban a zsidóság ellen felhozott vérvád, és mit lehet tenni az ellen, hogy ez a későbbiekben ne történjen meg.

Gordon Gábor emlékeztetett arra: kedden napirend utáni felszólalásában Baráth Zsolt, a Jobbik parlamenti képviselője "a tiszaeszlári vérvád évszázados hazugságait ismét bevitte a magyar parlamentbe". A zsidó közösséget okolni Solymosi Eszter haláláért csak azért, mert őt a zsinagóga előtt látták utoljára élve, 130 évvel ezelőtt is képtelenségnek bizonyult, nem is beszélve napjainkról - mutatott rá.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a parlament kellő időben meghozta volna azokat az intézkedéseket, amelyek a képviselők antiszemita beszédét kellő szankciókkal sújtanák, nem hangozhatott volna el a fenti beszéd. Magyarországon a kirekesztő beszédek sajnálatosan még mindig befogadó fülekre találnak - tette hozzá.

Gordon Gábor az elvi deklarációk mellett feltétlenül szükségesnek tartja a jogi keretek megteremtését, "az egyre terjedő gyűlöletbeszéd megakadályozása, és a parlament tekintélyének megóvása érdekében", és az Élet Menete Alapítvány nevében visszautasít minden egyetemes emberi érték elleni támadást. Ennek adnak hangot programjaikon, megemlékezéseiken, így jövő vasárnap is az Élet Menete magyarországi rendezvényén Budapesten - jegyezte meg.

Majtényi László kiemelte: a jobbikos képviselő az ókorban megfogalmazott és a középkorban többször felidézett, mára jószerivel a rasszisták által is elfeledett vérváddal állt elő, azzal, hogy "jámbor vallásos zsidók időnként gyerekeket ölnek azért, hogy vérüket megigyák és ételükbe keverjék". Ezt a vádat ismételte meg Baráth Zsolt, amikor az utolsó, 1882-es magyarországi vérvádat emlegette.

Utalt arra, hogy az akkori Magyarország szabadelvű intellektuális és politikai vezetői, Mikszáth Kálmántól Tisza Kálmánig megdöbbenten álltak a lehetetlen, tömeghisztériát okozó vádak előtt. Kozma Sándor királyi főügyész mindent megtett azért, hogy a tömegpszichózis közepette is "fair" legyen az eljárás, ami "nagyjából az lett", főleg azért, mert "nagyszerű védője lett a vádlottaknak", amikor az 1848-as hagyományt képviselő Eötvös Károly nemcsak az igazságot védte meg, hanem hazája becsületét is.

Majtényi László úgy fogalmazott: az Eötvös Károly Intézet szerint ilyen esetben ne a jogrendszertől, különösen ne a büntető jogalkalmazástól várjunk megfelelő feleletet erre a szégyenre, az alkotmányosság nevében pedig, amíg csak beszélnek, ne büntetést követeljünk az ezeréves babonák szerencsétlen foglyainak. Ehelyett "azon kellene elgondolkodnunk (...) miként történhet meg ilyesmi az Országházban, és mit tehetünk ellene".

Az önvizsgálat részeként számba vehetjük azt is, hogy a világ hány törvényhozásában eshet meg ma hasonló eset. Vannak történések, amelyek bizonyos helyeken nem történhetnek meg, mert lehetetlen volna - hangsúlyozta.