Az AirBridge két magyar tulajdonosát hallgatta meg a vizsgálóbizottság

Budapest, 2012. május 23., szerda (MTI) - A Malév privatizálására létrejött projektcég, az AirBridge Zrt. két alapító tulajdonosát, Költő Magdolnát és Kiss Kálmánt hallgatta meg, a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság szerdán Budapesten. 

Az AirBridge többségi magyar tulajdonosai elmondták, hogy a cég harmadik tulajdonosa Borisz Abramovics volt, aki finanszírozást és 200 ezer utast ígért. Az utóbbit nem hozta, a finanszírozásra pedig - az igazgatóság felhatalmazása nélkül - viszontgaranciát vállalt a cég nevében - tették hozzá.

Beszámoltak arról is, hogy az 5 milliárd forintos tőkeemelést nem követték azok az átalakítások, amelyek gazdaságilag is működőképessé tehették volna a Malévet.

Költő Magdolna a Rezonátor Kft. pénzügyi és befektetési igazgatójaként tevékenykedett, amikor 2002-ben az ÁPV Zrt. a Malév felügyelőbizottságába delegálta, majd hamarosan igazgatósági tag lett.

Az ÁPV első privatizációs felhívása 2004 szeptemberben jelent meg, az értékesítés célja a Malév nemzeti jellegének megőrzése, a további működéshez a forrás biztosítása, illetve az volt, hogy a korábban az mi garanciával felvett mintegy 30 milliárd forint hitel terhe alól mentesüljön az állam. A működéshez 300 ezer új utas kellett volna. A vagyonkezelő a kínai Hainan Airlines-szal kezdett tárgyalásokat a Malév privatizálásról, de a Hainan végül visszalépett a vásárlástól.

Költő Magdolna ismertette: a következő, 2005-ös privatizációs pályázat megjelenésekor Leonov Péter - 10 éve Magyarországon élő orosz állampolgár - kereste meg őt azzal, hogy egy orosz pályázó érdeklődik a Malév iránt. Ekkor lemondott az igazgatósági tagságáról, és a 20 millió forintos jegyzett tőkéjű AirBridge Zrt. 5 százalékos tulajdonosa lett, 1 millió forint befizetésével.

Kiss Kálmán akkor ismerte meg Leonov Pétert, amikor nyugdíjba vonulása után céget alapított, és részt vállalt az Ikarus autóbuszgyár megmentésének érdekében a lehetséges befektetők szervezésében. Akkor és ott, az orosz befektető az utolsó pillanatban visszalépett, de megmaradt a kapcsolat az ügyben tevékenykedő Leonov Péterrel.

Kiss Kálmán elmondta, hogy amikor a Malév ismét eladó lett, Leonov hívta fel erre Borisz Abramovics figyelmét, aki Szibériában vezérigazgatója volt a többségi állami tulajdonban lévő KraszAir légitársaságnak. Abramovics Budapestre jött, és tárgyalt - az ÁPV illetékesei mellett - Kiss Kálmánnal és Költő Magdolnával is. Az alapkoncepció az volt, hogy Ázsiából Budapestre hozzák az Európába igyekvő utasokat, és itteni átszállással a Malév viszi őket tovább.

A pályázathoz 100 millió eurós hitelígérvényt adott az orosz állami tulajdonú Vnyesekonombank (VEB). A mostani felszámolás során - Költő Magdolna tudomása szerint - 135 millió euró hitelezői követelést jelentett be a VEB.

A viszontgaranciát Abramovics vállalta a Malév nevében. Költő Magdolna ezt biztosítéknak fogta fel, amelyet joggal igényelt a bank, de hozzátette, hogy azt a belső szabályok szerint csak igazgatósági felhatalmazással vállalhatta volna Abramovics. Kiss Kálmán a viszontgaranciáról akkor szerzett tudomást, amikor Oszkó Péter - pénzügyminiszterként - azt nyilvánosságra hozta.

Kiss Kálmán azért szállt ki az AirBridge-ből, és adta át a tulajdoni hányadát Költő Magdolnának, mivel nem teljesült a privatizációs vállalás, illetve el sem indult a Malév átalakítása. Kiss Kálmán szerint a szerződésben már csak 200 ezer utast vállalt Abramovics, de miután az általa irányított orosz légitársaság csődbe került, ezt is "el kellett felejteni". úgy vélte, hogy a Malév átszervezése - a kereskedelem, a leányvállalatok és a belső szervezet átalakítása - a cégen belüli ellenálláson, és a hozzá nem értő vezérigazgatókon bukott el. Példaként említette, hogy a Mlév dolgozóinak létszámát legalább ezerrel kellett volna csökkenteni, a leányvállalatokat pedig ugyan 46 milliárd forintért adták el, de ebből csak 80 millió forint érkezett meg az anyacéghez.

Megemlítette azt is: az Aeroplex Kft. - szintén 100 százalékos Malév tulajdonú repülőgép javító cég - a KraszAirnek kezdett Boeing gépeket javítani. Az addigi előírás az volt, hogy a műszaki alkalmasságot tanúsító dokumentumot csak akkor kapja meg a megrendelő, ha átutalta a javítás díját. Leonov Péter ezt megszüntette, és a kifizetetlen javításokkal Kiss Kálmán szerint 12 millió eurót "húzott ki a cég zsebéből".