Corvin-lánc – Bor Zsolt: mindig a problémák megoldása izgatott

Budapest, 2012. május 30., szerda (MTI) – Gyermekkorában elsősorban a sportok érdekelték, majd ifjúként a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban (KöMaL) feladott problémák megoldásával foglalkozott, ez határozta meg érdeklődését. Erről Bor Zsolt lézerfizikus beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerdán kitüntették a Corvin-lánccal.

„A KöMaL-ban, ebben a több mint száz éves magyar újságban, amely a világon egyedülálló, havonta jelentek meg a matematikai és fizikai problémák. Ezek megfejtésében leltem örömömet. Egy probléma megértése tulajdonképpen az öröm forrása, amely egyfajta afrodiziákum” – vallja Bor Zsolt, akinek mindez a későbbiekben meghatározta az érdeklődését. Elmondása szerint ezzel nem volt egyedül, hiszen azok, akik az említett lap pontversenyeit megnyerték, mind fényes karriert futottak be.

A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. „Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát. Érdekes jelenség volt, de ekkor még nem volt olyan elképzelésem, hogy ezzel foglalkozom majd” – emlékezett vissza a fizikus. Az egyetemet a Szovjetunióban végezte el, majd mikor elektromérnökként hazatért, egy házgyárban dolgozott. Ezt követően került át a szegedi egyetemre és kutatásai egyik fő iránya a lézer lett. A 70-es évek elején, amikor Magyarországon nem lehetett lézereket sem venni, sem behozni, Szegeden ők maguk kezdtek lézerberendezéseket gyártani a különböző magyarországi kutatóhelyek számára.

Mint Bor Zsolt felidézte, az egészségügyhöz azt követően került közelebb, hogy németországi ösztöndíjat nyert a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetbe, ahol folyamatosan több szegedi kutatóval dolgozott. A kísérletek során igyekeztek nagyon rövid lézerimpulzusokat előállítani, melyek segítségével óriási teljesítménysűrűségeket lehet elérni. Emellett általános optikai problémákat is vizsgált. A szegedi egyetem rektora 1989-ben hazacsábította, így fiatal, tehetséges kollégákkal megalapíthatta a lézerfizikával foglalkozó tanszéket. Olyan kutatócsoportot hoztak létre, amely nagy nemzetközi elismertséget szerzett.

Tudósként egy korábbi tanítványa hívására költözött az Egyesült Államokba. „A szegedi egyetemen végzett fizikus, Juhász Tibor a tengerentúlon alapított vállalkozást, amelynek célja az orvosi lézerek szemészeti alkalmazása volt. Az elvégzett kísérletek során nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Emiatt őrültnek nézte őket az orvosi és a fizikusi szakma is, publikációikat sokáig el sem fogadták. Végül azonban egy új és sikeres szemészeti eljárás született, melyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon, azaz óránként négyszázat” – mutatott rá Bor Zsolt.

Kiemelte, hogy az intralasig eljárásnak számos magyar vonatkozása van, hiszen több egykori szegedi diákja vett részt a kutatásban és az első száz műtétet is itthon, a Margitszigeten végezték el.

A sikeres eljárás után a kutatás folytatódott és Juhász Tibor másik céget alapított. A szürkehályog lézeres eltávolítására fejlesztettek ki eszközt, melynek következtében a beavatkozás biztonságosabb és eredményesebb lett. Az új lézerrel az első ötszáz műtétet szintén Magyarországon végezték el. Bor Zsolt ennél a cégnél dolgozik jelenleg is az eszköz továbbfejlesztésén.

„Szegediként a Tisza-parton nőttem fel, így szabadidőmet meghatározta a víz közelsége és ez ma is így van. Jelenleg Los Angelestől délre élek, az óceán partján a szörfözésnek hódolok, illetve előszeretettel horgászom elsősorban tonhalra, cápára” – árulta el a tudós.

Bor Zsolt a Corvin-láncról elmondta: miután a díj a magyar állam tulajdona, azt a láncot, amelyet most átvett, korábban Teller Ede birtokolta. „Kiváló tudós volt, aki a saját intellektuális teljesítményével befolyásolta a világ történelmét” – hangsúlyozta, felidézve, hogy Teller Edével 1989 szeptemberében személyesen is találkozott az Egyesült Államokban, és kérte, hogy jöjjön Magyarországra. Az atomtudós végül a Szovjetunió összeomlása után érkezett csak haza, de a meghívásnak eleget téve Szegedre is ellátogatott.

A Corvin-lánc azért is sokat jelent Bor Zsolt számára, mert két szegedi korábban már megkapta a kitüntetést: Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első kitüntetett volt 1930-ban. „Klebelsberg Kunónak nagyon sokat köszönhetek, amit ő a magyar kultúra és tudomány területén tett, az egészen egyedülálló” – mutatott rá, megemlítve az egykori kultuszminiszter által alapított szegedi iskolákat, az egyetemet, a női klinikát, az úgynevezett tehetséghalászati törvényt, az országos ösztöndíjtanács létrehozását és a Collegium Hungaricum rendszer kiépítését.

„Azt hiszem, talán a magyar emberek nagy része nem tudja azt, hogy mennyire kiemelkedő ember volt és nem a teljesítményeinek megfelelő módon ismerik el őt. De a Corvin-lánc elismerte. Ezt jelenti számomra a Corvin-lánc, ami ezzel kötelez is” – hangsúlyozta Bor Zsolt.

- MTI -