HM: tíz év alatt csaknem megduplázódik a védelmi költségvetés

Budapest, 2012. május 9., szerda (MTI) - Tíz év múlva a mostaninak majdnem a duplájára növeli a védelmi kiadásokat a magyar állam; jelenleg a GDP 0,8 százalékát teszik ki az ilyen kiadások, 2022-re ez az összeg a GDP 1,4 százaléka lehet - mondta Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium (HM) helyettes államtitkára szerdán a Parlamentben.

A helyettes államtitkár az osztrák parlament védelmi bizottságának delegációja előtt tartott előadásában kijelentette: a kormány döntése szerint az elkövetkező három évben a védelmi költségvetés nem csökkenhet tovább, 2016-tól 2022-ig pedig minden évben növelik a forrásokat, így elérik az 1,4 százalékot.

A Magyarország biztonságpolitikája című előadásában Siklósi Péter elmondta azt is, hogy a kormány februárban fogadta el a nemzeti biztonsági stratégiát, a HM-ben pedig megkezdődött az új nemzeti katonai stratégia kidolgozása, és várhatóan az ősszel készül el.

Ebben rögzítik majd azt is, hogy Magyarország nyitott ország, ezért a külső hatások nagyban befolyásolják a biztonságát, mint például napjaink meghatározó globális folyamatai, a gazdasági világválság, az új hatalmi centrumok megerősödése és egyes térségek instabilitása.

"Továbbra sem tekintünk egy államra sem ellenségként, vitás kérdéseinket az egyesült nemzetek alapelveivel és a nemzetközi jog normáin keresztül, békés úton kívánjuk rendezni" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a rossz gazdasági környezetet leszámítva Magyarország biztonsági helyzete stabil, belátható időn belül az országot vagy szövetségeseit hagyományos katonai támadás nem fenyegeti, annak valószínűsége elhanyagolható.

Siklósi Péter szerint Magyarország szempontjából kulcsfontosságú a demokratikus értékek terjedése az ország határaitól délre és keletre, a szomszédos országok európai uniós integrációja, illetve a határon túli magyar kisebbségek támogatása.

Az osztrák delegáció tagjainak kérdésére a helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy Magyarországon nincsen jelen az iszlám radikalizmus, ezzel a biztonságpolitika szintjén nem kell aktívan foglalkozni. Hazánkban az iszlám közösség nemzetileg nagyon tagolt, és összességében is alacsony számú. Ráadásul itt nem mutatkozik az a - Nyugat-Európában gyakori - jelenség, hogy a bevándorló iszlámhitűek második generációja radikalizálódik.

Szintén kérdésre szólt arról is, hogy jelenleg Magyarországon nincs társadalmi támogatottsága a sorkatonaság újbóli bevezetésének, ezért a politika sem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

A delegáció az előadás után részt vett az osztrák-magyar kétoldalú védelmi találkozón, amelyen jelen volt Kocsis Máté (Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, valamint Csampa Zsolt (Fidesz), a bizottság alelnöke. A program zárásaként a delegáció megtekintette a Parlamentet.