2012.05.01. 17:25
Május 1. - Az ellenzéki pártok szerint biztos munkahelyekre van szükség
Budapest, 2012. május 1., kedd (MTI) - Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) szerint tisztes megélhetést adó, biztos munkahelyekre, valamint többkulcsos személyi jövedelemadó rendszerre van szükség Magyarországon.
Budapest, 2012. május 1., kedd (MTI) - Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) szerint tisztes megélhetést adó, biztos munkahelyekre, valamint többkulcsos személyi jövedelemadó rendszerre van szükség Magyarországon.
Ezt hangsúlyozta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője és Molnár Csaba, a DK képviselőcsoportjának vezetője azon a fórumon, amelyet a május elsején együtt tüntető négy szakszervezeti szövetség rendezett a Városligetben kedden.
Az együttes tüntetésen az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vett részt.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy az általuk demokratikusnak tartott pártok - a Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP - frakcióvezetőit, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjét hívták meg a fórumra. Harrach Péter, a KDNP, és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, más elfoglaltságuk van, és a frakcióik nevében sem jelent meg senki - mondta az MSZOSZ elnöke, hozzátéve, hogy "ez is egyfajta üzenet, hogy ki az, aki szóba akar állni a szakszervezeti tisztségviselőkkel május elsején".
Az MSZOSZ, az ASZSZ, a SZEF és az ÉSZT május elsején közösen tüntetett biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve. Ezekkel a célokkal a fórumon részt vevő mindhárom politikus egyetértett.
Mesterházy Attila elmondta, hogy az MSZP is valódi társadalmi egyeztetést, munkahelyi biztonságot, és - kormányra kerülése esetén az első intézkedések között - olyan új Munka törvénykönyvét (Mt.) szeretne, amelyet a szakszervezetekkel együttműködésben alkotna meg.
Az MSZP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem növeli a munkahelyek számát, és nem hoz gazdasági növekedést sem, a mostani egykulcsos adórendszer pedig a gazdagoknak kedvez, ezért az MSZP egy igazságosabb, és a költségvetésnek is több bevételt hozó, többkulcsos adórendszert támogatna.
Jávor Benedek szerint a munka világát érintő intézkedések "katasztrofális irányba" mozdultak el, mind a munkahelyteremtés, és a munkavállalók biztonsága, mind a közszolgáltatások minősége, elérhetősége tekintetében. Kifejtette: a kormány a jövedelem újraelosztás területén "teljesen perverz" modellt vezetett be, amely a szegényektől a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket. És mivel ez lyukat ütött a költségvetésben, a kormány "azóta is rémülten nyúlkál a különböző közszolgáltatásokhoz", hogy onnan szedje be a hiányzó forrásokat.
A munkavállalók így kétszeresen kiszolgáltatottá váltak: jövedelmük csökkent, és közben egyre romló minőségű közszolgáltatásokkal találkoznak azok, akik a legjobban rá vannak szorulva a közszolgáltatásokra, mivel a szolgáltatást piaci áron nem tudják megfizetni - vélekedett Jávor Benedek.
Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak a kormány politikájának "megakasztására". Szólt arról is, hogy a passzív, munkanélküliségi ellátások rendszere sem megfelelő, a maximális folyósítási idő jelentősen csökkent, miközben az aktív munkaerő-piaci eszközök csak a hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát teszik ki. Az Európai Unióban átlagosan 1,7 százalékos ez az arány. Jávor Benedek szerint Magyarországon is növelni kellene ezt az arányt, mert csak bővíthető a munkapiaci aktivitás. Molnár Csaba kifejtette: Magyarország és a munkavállalók legnagyobb problémája, hogy "elképesztő jogbizonytalanság" van, emellett a kormányzati politika alattvalóként tekint az emberekre, ráadásul olyan gazdaságpolitikát alkalmaz a kabinet, amely - mondta Ferge Zsuzsa szociológust idézve - "perverz újraelosztást" valósít meg.
A politikus szerint a kormány lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják. Ennek oka Molnár Csaba szerint, hogy mindkét védelmi hálót - a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket - leépíti a kormány.
A gazdaságpolitika rossz, így ha nemsokára vissza is állna a többkulcsos adórendszer, "már akkor sem tudnánk megúszni" az új adókat, mert annyira nem jött működő tőke, befektetés Magyarországra és olyan kiszámíthatatlan a gazdasági helyzet - hívta fel a figyelmet Molnár Csaba a DK közgazdászokkal, szakértőkkel közös számításaira. A politikus szerint nem egymillió új munkahely jön létre 10 év alatt, hanem a 2010-es adatokkal összehasonlítva hónapról hónapra rosszabb foglalkoztatási adatokat produkál Magyarország.
Kérdésekre reagálva Mesterházy Attila elmondta: kiemelt feladat Magyarországon a munkahelyteremtés, mivel ha egy családban már egy kereső van, akkor "egy csomó más probléma már fel sem merül". Hozzáfűzte, hogy főként a fiatalok, az 50 év fölöttiek, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek vannak hátrányosabb helyzetben a munkapiacon, ezért minden munkahelyteremtő programnak elsősorban ezekre a csoportokra kell figyelnie.
Molnár Csaba szerint ma Magyarországon a munkavállalók kiszolgáltatottsága szempontjából rosszabb a helyzet mint az elmúlt 40-50 évben bármikor. Az Orbán-kormány leépítette az emberek szabadságát, "immunrendszerét", a munkavállalóknak nincs hová fordulniuk, és "amikor már itt tartunk, akkor könyékig elkezd vájkálni a zsebünkben" - mondta.
Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-1991-ben tűnt el az az 1-1,5 millió munkahely, amely most hiányzik. A rendszerváltást követően úgy gondolták, hogy ha "kitolnak" 1,5 millió embert a rendszerből, például rokkantnyugdíjasként, akkor így egészséges, hatékony munkapiacot tudnak létrehozni. Ma azonban már látszik, hogy ez nem így van - tette hozzá.