Alkotmányjogi panasszal élt a TASZ az egyházügyi törvény miatt

Budapest, 2012. július 5., csütörtök (MTI) - A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért az egyházügyi törvény, ezért alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

A kilenc, státusától megfosztott egyház képviseletében írt dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy a törvény "beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta".

Annak a véleményüknek is hangot adnak, miszerint a törvény sérti az egyházak és a polgárok alaptörvényben biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, egyenlőséghez és jogorvoslathoz való jogát, valamint mindezekkel összefüggésben a jogállamiság követelményeit, illetve sérti a szintén az alaptörvényben foglalt nemzetközi jogi kötelezettségeket.

A törvény szerintük ellentétes a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított tisztességes tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogával, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogával, valamint a lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a megkülönböztetés tilalmával.

Emlékeztettek arra, a törvény hatályba lépése előtt az érintetteknek mindössze egy napjuk volt arra, hogy megismerjék a normaszöveget, és felkészüljenek az egyházként történő elismerés feltételeit jelentősen átalakító új szabályok alkalmazására.

Nehezményezik, hogy a törvény az egyházként való elismerésre az Országgyűlést hatalmazza fel, amelynek döntése ellen nem lehet a hazai jog szerint jogorvoslattal élni.

A TASZ úgy látja, a törvény túl szigorú feltételekhez köti az egyházalapítást, túl széles mérlegelési lehetőséget biztosít az elismerés iránti kérelem elutasítására, nem biztosítja az állam semlegességét, mert a vallás fogalmának meghatározása nem semleges az egyes világnézetek tekintetében, valamint nem biztosítja az állam és az egyház szétválasztásának az elvét, mert az elismerésről a parlament dönt, s így az a pártpolitikai erőviszonyok, és nem normatív kritériumoknak való megfelelés függvénye.

Nem mér egyenlő mércével a törvény akkor, amikor vallásnak csak azt tekinti, ami megfelel a jogszabály által említett definíciónak, és akkor sem, amikor az önkényesen kiválasztott egyházakon nem kéri számon a megszigorított követelményeket, mindenki máson viszont igen - tették hozzá.

- MTI -