OGY – Az alkotmányügyi bizottság támogatja a bírák nyugdíjkorhatárának 65 évre emelését

Budapest, 2012. szeptember 17., hétfő (MTI) - A bírák és az igazságszolgáltatás más, közhatalmat gyakorló szereplői esetében is 65 év lehet a nyugdíjkorhatár, míg a bírósági vezetői tisztségek 62 éves korig tölthetők be az igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata értelmében, amelyet hétfőn támogatott az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának kormánypárti többsége.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára az alaptörvény második módosításának, valamint az igazságügyi jogviszonyban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítások ismertetésekor elmondta: az Alkotmánybíróság júliusi döntése nyomán született előterjesztések azt is tartalmazzák, hogy nyugdíj folyósítása mellet ne lehessen bírói tevékenységet végezni. Elmondta azt is: a diszkriminációról szóló folyamatos vitának kívánnak gátat szabni azzal, hogy egységes szabályozás születik a nyugdíjazás tekintetében az igazságszolgáltatás összes közhatalmat gyakorló szereplőjére vonatkozóan, vagyis nemcsak a bírókat, hanem az ügyészeket vagy a jegyzőket illetően is. A 65 éves kort idén és jövőre betöltők 2014. január 1-jétől vonulnának nyugdíjba. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az ülésen elmondta: a bírói kar a 65 éves korhatárt elfogadhatónak tartja, azt azonban kifogásolhatónak ítéli, hogy a nyugdíj-összeférhetetlenségi szabály a közszféra más területein nem, csak a bírók esetében érvényesül. Az OBH elnöke átalány-kártérítést javasolt azoknak a bíráknak, akiket az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések alapján nyugdíjaztak. Handó Tünde szerint felhatalmazást kellene adni a központi igazgatásnak arra, hogy az emiatt elindult peres eljárásokban egyezséget köthessenek, akik pedig nem indítottak pert, azoknak kérelemhez és nyilatkozathoz kötötten kellene kompenzációt biztosítani. Az OBH elnöke azt is felvetette, hogy a vezetői korhatár csak a határozott időre és csak a jogszabályok elfogadását követően kinevezettekre vonatkozzon. Azt is javasolta, hogy a nyugdíjba vonuló bírók – a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabály okán – szolgálati pótlékban részesüljenek.

Több ellenzéki képviselő is diszkriminatívnak tartotta a javaslatot. Staudt Gábor (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a bírák nem dolgozhatnak nyugdíj mellett, míg Bárándy Gergely és Lamperth Mónika szocialista politikusok azzal nem értenek egyet, hogy korhatárhoz kössék a bírók esetében a nyugdíjazást. Szerintük ez - életkortól függetlenül - beavatkozás a bírói kar függetlenségébe.

Kormánypárti képviselők – Vas Imre és Gulyás Gergely (Fidesz) - azt tartották megfontolandónak, hogy a tanácsvezető bírók tisztségüket 62 év fölött is betölthessék, valamint azt, hogy a vezetői megbízatás esetében ne a betöltésnél, hanem a kinevezésnél szabjon gátat a 62 év. Január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70-ről 62 évre csökkentette, az Alkotmánybíróság azonban július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezést. Indoklásában hivatkozott a többi közt a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére.

- MTI -