OGY - Krónika 7. rész (pénzügyi tárgyú törvények, bírák nyugdíjazása)

Budapest, 2012. szeptember 18., kedd (MTI) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával, majd a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos előterjesztések általános vitájával folytatták a képviselők a keddi ülésnap vitasorozatát.

Pleschinger: uniós jogharmonizáció miatt változik több törvény

Pleschinger Gyula államtitkár expozéjában ismertette: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításának célja az értékpapírok piaci bevezetésével kapcsolatos uniós jogharmonizáció, a befektetők hatékonyabb kiszolgálása és a társaságok adminisztrációs terheinek csökkentése. Változik a tájékoztató összefoglalóra vonatkozó rendelkezés is, és bevezetik a kiemelt információ fogalmát. Ezekkel segíthetik a befektetőket abban, hogy hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal kapcsolatos kockázatokat.

Módosul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény is: a díjhirdetési rendszert módosítják, ha elfogadják a javaslatot, akkor évente többször is tehetnek a társaságok ajánlatot. Megváltozik a díjhirdetés módja is: nem két országos napilapban, hanem a biztosító honlapján, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján kell meghirdetni az árakat.

Az államtitkár szerint szükséges továbbá a biztosítási és az esélyegyenlőségi törvény módosítása is, főszabályként tiltanák a nemi hovatartozás miatti különbségtételt a díjakban.

A PSZÁF-törvényben több rendelkezést pontosítanának, a külföldi székhelyű cégekről szóló szabályokat pedig egyértelműsítenék - tette hozzá az államtitkár.

A Fidesz támogatta az előterjesztést

Herman István (Fidesz) az előterjesztő szavait megismételve kiemelte: nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeiknek felelnek meg a törvények módosításával.

MSZP: több pozitívum, több aggály

Tukacs István MSZP-s politikus a javaslatot méltatva azt mondta, a tőkepiaci befektetőknek jó lehet, ha egységes szabályok szerint tudják a papírokat értékelni, és ha a kockázatokról értesülni tudnak. Aggályait fejezte ki azonban a kgfb-törvény módosításával kapcsolatban, szerinte ez nem fogja lejjebb nyomni az árakat.

A képviselő helyeselte a külföldi társaságok magyarországi fióktelepeire vonatkozó szabályok pontosítását, az PSZÁF-fel kapcsolatos módosításról pedig annyit mondott: egy pozitívuma van, hogy megakadályozza a Magyar Nemzeti Bankkal való összevonás lehetőségét.

Az LMP nem nyúlna a nemi esélyegyenlőséghez

Ertsey Katalin (LMP) szerint nem lenne jó, ha a biztosítók nem vehetnék figyelembe, hogy a nők tovább élnek, vagy azt, hogy biztonságosabban vezetnek; nem szabad a nemi esélyegyenlőségre hivatkozni ebben az esetben.

A PSZÁF-törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, a jogalkotás most éri be az életet, a változások lassan érkeznek és nem elég erősek. Úgy vélte, hogy a hiteltermékeket is összehasonlíthatóvá kellene tenni.

Jobbik: a befektetőket támogatják a "kisemberek" helyett

A jobbikos Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a kormány a "kisemberek" helyett a befektetőket támogatja, és LMP-s képviselőtársával egyetértve hiányolta a hitelek összehasonlíthatóvá tételét. Ugyankor üdvözölte a PSZÁF eljárásairól szóló rendelkezések erősítését, de az előterjesztés egészéről azt mondta: miniszteri szinten meg lehetett volna oldani a helyzetet.

Frakciótársa, Nyikos László annyit fűzött hozzá: a kormány megint túlteljesített a jogharmonizáció terén, és a törvényhozást terhelik le ezzel a munkával.

Ezután az elnöklő Latorczai János lezárta az általános vitát, mivel az előterjesztő nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

A kormány a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatáráról

A bírák és az ügyészek nyugdíjazásáról kezdődött vita a Magyarország alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat kapcsán. Előterjesztőként Répássy Róbert államtitkár kormányzati célként nevezte meg, hogy egységes, a társadalmi igazságosságot és szolidaritást kifejező nyugdíjrendszert alakítsanak ki, amelynek során megszüntetik a nem fenntartható és egyes rétegszakmák számára többletjogokat biztosító rendszert.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a törvényhozók túlságosan gyorsan akarták végigjárni a cél eléréséhez vezető utat, ezért a kormány az Ab döntése után úgy határozott, hogy - az eredeti célkitűzésen nem változtatva - alaptörvényi szinten is rögzítik, hogy a bírói életpálya 30-tól 65 éves korig tart - mondta a politikus.

A javaslat 2013. január 1-jétől hatályos, de egy 12 hónapos átmeneti időszakot biztosít. A bíráknak 62 éves korukban nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e tovább dolgozni, de aki a munkát választja, az sem tölthet már be vezető beosztást. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre, valamint részben a közjegyzőkre és a végrehajtókra is - sorolta a rendelkezéseket.

Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett szükség van az egyes jogintézmények törvényi szabályozására is, ezért terjesztette a kormány a Ház elé a felső korhatárra vonatkozó törvényjavaslatot - mondta az államtitkár.

A részleteket ismertetve hangsúlyozta, hogy a jövőben nem állhat bírói vagy ügyészi jogviszonyban az, aki saját jogán állami nyugdíjban részesül.

A javaslat - a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot tiszteletben tartva - igazságos és átlátható rendszert jelenít meg - jelentette ki. A szabályozás olyan válaszokat ad az Alkotmánybíróság döntése után kialakult helyzetre, amelyek egyszerre felelnek meg a jogállamiság követelményeinek, ugyanakkor az igazságszolgáltatás hatékony működését is elősegítik - zárta felszólalását.

- MTI -