OGY - Krónika 8. rész (alaptörvény, bírák nyugdíjazása, bűnügyi együttműködés)

Budapest, 2012. szeptember 18., kedd (MTI) - A frakciók vezérszónokainak felszólalásával folytatódott az alaptörvény második módosításának általános vitája kedd este az Országgyűlésben. A képviselők ezt követően az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló kormányzati előterjesztést tárgyalták.

Fidesz: célszerű az azonos szabályozás

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, hogy amikor az Alkotmánybíróság megállapította a hivatkozott szabályok alaptörvény-ellenességét, akkor a bírák véleménye megosztott volt, mert 14-ük közül heten különvéleménnyel éltek.

A kormánynak viszont kötelessége volt egy, a döntésnek megfelelő törvényjavaslatot előterjeszteni - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy habár az Ab döntése nem érinti az ügyészeket, a közjegyzőket és az önálló bírósági végrehajtókat, mégis célszerű, ha rájuk azonos szabályok vonatkoznak.

Arra is kitért, hogy a bírákra vonatkozó sarkalatos törvények módosítása átvezeti és konkretizálja az alaptörvény és annak átmeneti rendelkezéseinek szabályait, valamint összhangot teremt a két szabályozási szint között. A javaslat az összeférhetetlenség eseteit is kiegészíti - emelte ki.

A 62. életévüket betöltött ügyészek szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg, de a 65. életévüket még el nem ért ügyészeket újra ki lehet nevezni - tette hozzá.

MSZP: vissza kellene állítani az eredeti állapotot

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka az előzményekre utalva azt mondta, hogy 2011. február 2-án nyújtották be a 2006-os tömegoszlatások kapcsán hozott bírósági ítéletekre vonatkozó úgynevezett semmisségi törvénytervezetet. Hangsúlyozta, hogy miután a javaslat ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiltakozott, a kormánypártok 19 nappal később olyan módosító indítványt nyújtottak be az alaptörvényhez, amelyik alapján a bíráknak 62 éves korukban nyugdíjba kellett volna vonulniuk.

Véleménye szerint nehéz racionális indokot találni arra, hogy a "revánson kívül" mi indokolta, hogy a kabinet nyugdíjba küldje a bírák legtapasztaltabb 10-15 százalékát.

Bárándy Gergely a Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok akkori elnökeinek leveléből idézett, ami szerint a javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírák függetlenségére, jogállására és elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályozásokkal és elvekkel.

A KDNP támogatja a kormány javaslatát

Vejkey Imre, a kereszténydemokrata frakció vezérszónoka felszólalásában - a Répássy Róbert által elmondottakat megismételve - összegezte a kormány javaslatát, majd közölte: a KDNP támogatja a kabinet változtatási szándékait.

Jobbik: nem kor függvénye a minőségi bírói munka

Staudt Gábor, a Jobbik első vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány indítványának vannak olyan elemei, amelyekkel egyetértenek, míg más részeit nem tudják elfogadni, így összességében nemmel szavaznak majd a javaslatra. Mint mondta, a bírák nyugdíjaztatásának feltételezhetően nem az igazságszolgáltatás gyorsítása volt az igazi célja, hanem azt a bírói korosztályt kívánta kizárni, amely kinevezését jórészt az előző rendszerben szerezte. Staudt Gábor szerint ez önmagában "nem lenne ördögtől való", a kivitelezés módját azonban elfogadhatatlannak tartják, ráadásul nem gondolják, hogy kor függvénye lenne a minőségi bírói munka.

A párt második vezérszónoka, Gyüre Csaba arra emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvénymódosítást annak idején az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselőiben is nagy felháborodást váltott ki.

LMP: a kormány bűnbakot csinál a bírói kar egy részéből

Az LMP-s Szilágyi Péter szerint a szóban forgó törvényjavaslattal a kormány továbbra is bűnbakot csinál a bírói kar egy részéből, ami szerinte azért veszélyes, mert csökken a bírói kar pártatlanságának látszata, vagyis megingathatja az állampolgárok hitét az igazságszolgáltatás függetlenségében. Az ellenzéki politikus szerint ezért pártja nem tudja támogatni ezt az előterjesztést.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta.

Vita az EU országaival folytatott bűnügyi együttműködésről

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló kormányzati indítványt szintén Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette. A javaslat lényege egyebek mellett az EU más tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegély felgyorsítását célozza, amivel a kabinet szándékai szerint hatékonyabbá válik a bűncselekmények felderítése, továbbá eredményesebb lesz a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés is az unió tagállamaival.

A kabinet előterjesztését a Fidesz padsoraiból Vargha Tamás, míg a KDNP részéről Vejkey Imre nevezte támogathatónak.

Ellenzéki oldalról az MSZP ugyan támogathatónak nevezte a kormány törvénymódosító javaslatát, Bárándy Gergely, a párt képviselője azonban megjegyezte: "különös hangulata van" bűnügyi együttműködésről vitázni a parlamentben, amikor a "miniszterelnök saját miniszterei javaslata ellenére, átlépve a törvényt, gyakorlatilag kiszabadít egy baltás gyilkost".

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka a hazai eljárások rövidülését, a tagállamok közötti gyors és folyamatos párbeszéd megvalósulását, a tagállami szabadságvesztéssel járó ítéletek átadást-átvételét és az eljárások meggyorsítását emelte ki.

Staudt Gábor (Jobbik) azt hangsúlyozta, akkor hiszik majd el, hogy a rendszer jól működik, ha a gyakorlatban látják. Mint mondta, finomítani kell például az elfogatóparanccsal kapcsolatos passzusokat, és hiányosak a fedett nyomozó alkalmazásával összefüggő szabályok is.

Az LMP frakciójából senki nem szólalt fel, az elnöklő Jakab István elnapolta az általános vitát.

- MTI -