OGY - Házhoz jöhet a jegyző a választási regisztrációhoz

Budapest, 2012. október 30., kedd (MTI) - Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

Gulyás Gergely (Fidesz), a választási eljárásról szóló törvényjavaslat egyik előterjesztője a testület ülését követően az MTI-nek elmondta, azt kezdeményezik, hogy ne csak a mozgásukban korlátozottak, hanem mindenki feliratkozhasson otthonában. Így szeretnének megfelelni az adatvédelmi hatóság személyesség biztosítására vonatkozó észrevételének.

A kormánypárti politikus szerint a jegyzők megbirkóznak majd a feladattal, hiszen ezen hatáskörüket is átruházhatják másokra. A kormánypárti politikus szerint a jegyzők megbirkóznak majd a feladattal, hiszen ezen hatáskörét is átruházhatja másokra. Mint mondta, elképzelésük gyakorlati megvalósítását az elfogadott törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet tartalmazza majd. Megjegyezte azonban, terveik szerint a jegyzők írásban előzetesen jelzik majd, mikor lesz lehetőség az otthoni regisztrációra 2013. szeptember 1. és december 31. között, sőt akár az is elképzelhető, hogy időpontot is kérni lehet majd erre.

"Ez egy zseniális megoldás, mert az alaptörvénnyel is összhangban van" - kommentálta Gulyás Gergely szavait újságíróknak a KDNP-s Salamon László, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke.

Az alkotmányügyi bizottság délelőtt kezdődött ülését folytatta kedden este, miután az MSZP és a Jobbik képviselői is azt kifogásolták, nem volt elég idejük áttanulmányozni azt az összesen 227 módosító indítványt, amelyeket a fideszes Papcsák Ferenc az ülés előtt nyújtott be.

A testület ülésén egyebek mellett kiderült, hogy a kormánytöbbség eredeti javaslatán változtatva mégsem tenné lehetővé az egyesületeknek a parlamenti- és EP-választásokon való indulást. A bizottság tagjai között hosszú, személyeskedésbe csapó vita alakult ki ennek megítéléséről.

Az elsőként szóló Papcsák Ferenc mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy így változatlanul hagyják azt az eddigi gyakorlatot, hogy az önkormányzati választások kivételével csak pártok indulhatnak a voksolásokon. A fideszes politikus visszautasította, hogy a módosítás összefüggésben állna azzal, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök a napokban egyesületet alapított Haza és Haladás néven. Félreértés lex Bajnaiként értelmezni a módosításokat - fogalmazott, hozzátéve, a korábbi kormányfő arra sem méltó, hogy akár csak említést is tegyenek róla a bizottság ülésén. Mint mondta, mindettől függetlenül semmi akadálya annak, hogy a Haza és Haladás Egyesület elinduljon a választásokon, ehhez szerinte csak annyit kell tenniük, hogy párttá alakulnak. Bár szerinte ezt azért nem szeretnék, mert ekkor az Állami Számvevőszék által "fellelhetőek lennének olyan források, amelyek esetleg idegen államokhoz köthetőek".

Frakciótársa Szakács Imre kiállt Papcsák Ferenc érvelése mellett, felszólalása végén pedig "gusztustalan csúsztatásnak nevezte", hogy az MSZP úgy állítja be a történteket, mintha a kormányoldal a jelenleg hatályos törvényeken akarna változtatni a Haza és Haladás választásból történő kiszorítása érdekében. Erre reagálva a szocialista Bárándy Gergely "bunkónak" nevezte Szakács Imrét, ami miatt őt rendre utasította az ülést vezető Salamon László. Az ellenzéki politikus kiemelte, a Fidesz érdemi indoklás nélkül vonta vissza korábbi elképzelését, ezért szerinte nem lehet csodálkozni azon, ha ezt a lépést összefüggésbe hozzák a Haza és Haladás hátráltatásával. Gulyás Gergely erre válaszolva azt mondta, a változtatással a jogszabályokban több mint tíz éve meglévő koherenciazavart kívánják megszüntetni.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba helyesnek nevezte, hogy csak pártok indulhassanak a választásokon. Utóbbi képviselő szerint ellenkező esetben "mindenfajta horgász- és sportegyesületek" is részt vehetnének a voksoláson, sőt - mint mondta - a Fradi egyesületi időszakában akár az is elképzelhető lett volna, hogy a ferencvárosi klub nyerje a parlamenti választást.

Egyórás ülésezés után a fideszes Vas Imre jelentkezett ügyrendi felszólalásra a vita gyorsítását javasolva. A kormánypárti politikus azt kezdeményezte, hogy a frakciók a napirend szerint több mint ötven pontból nevezzenek meg legfeljebb öt-öt olyan módosító javaslatot, amelyről elmondják véleményüket, a többi előterjesztésről pedig vita nélkül szavazzon a bizottság. Ezt az MSZP képviselői: Lamperth Mónika és Bárándy Gergely elfogadhatatlannak nevezték, ugyanis a most tárgyalt előterjesztésekről a plenáris ülésen már nem mondhatják el véleményüket, arról most tárgyalhatnak utoljára nyilvánosan. A testület kormánypárti többsége végül megszavazta Vas Imre ügyrendi kezdeményezését, amire válaszul a bizottság szocialista tagjai elhagyták a termet.

A vita ezt megelőző szakaszában Gaudi-Nagy Tamás keveredett összetűzésbe az ülést vezető Salamon Lászlóval, aki az egyik módosító javaslat tárgyalásakor, a tárgytól való eltérés miatt megvonta a szót a napirendben az ellenzéki képviselőtől. Később a Jobbik Gyüre Csaba által tolmácsolt javaslatára úgy módosult a bizottsági javaslat, hogy a választási szelvényen nem kell meghatározott helyen lennie, hanem bárhol szerepelhet a hivatalos bélyegzőlenyomat.

Az LMP nem vett részt a bizottság ülésén.

- MTI -