Pokorni Zoltán nem tartja jónak az oktatási államtitkárság életpályamodelljét

Budapest, 2012. november 20., kedd (MTI) - Pokorni Zoltán nem tartja jónak és elégségesnek az oktatási államtitkárság által felvázolt életpályamodellt, amelynek szerinte stratégiai vállalkozásnak kell lennie egy 20 éves negatív trend megfordítására. A volt oktatási miniszter ugyanakkor reménykedik abban, hogy nem lesz sztrájk.

Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke kedden az M1 Az Este című műsorában rámutatott, a tanárok számára az a vonzó, ha a bér a pályafutás elején meredeken emelkedik és később kevésbé, a nyugdíj előtt 5-10 évvel pedig szerinte nem is kell növekednie a fizetésnek, hanem inkább órakedvezményt kell adni a tanároknak. A mostani törvényben szereplő bértábla azonban éppen ellentétes ívű, ugyanis lassan emelkedik az elején - állapította meg.

A volt oktatási miniszter kiemelte, az aktuális pluszteljesítményt kell honorálnia a bérezésnek, arra kell ösztönöznie, hogy a tanárok többet dolgozzanak, mert azért arányosan több pénzt kapnak. A törvényben szereplő bérrendszer azonban ezt sem veszi figyelembe - jegyezte meg. Mint mondta, el kell azt is érni, hogy legyen kikből választani a pedagógusképzésre jelentkezők között, tehát vonzóbbá kell tenni a pedagógus pályát anyagi értelemben is.

Pokorni Zoltán azt mondta: "nagyon reméli, hogy nem lesz sztrájk", és bízik benne, hogy meg tudnak egyezni a tárgyaló felek. Az életpályamodell nem csak béremelést, hanem a tanárok munkájának a korábbinál intenzívebb minőségellenőrzését, továbbá új típusú munkaidő-szabályozást is jelent a közoktatásban, ezt a három elemet pedig "nem szabad (...) egymástól elválasztani", a kormánynak ez nem is szándéka - fogalmazott.

Megemlítette, hogy a jövő év harmadánál-felénél dől el, hogy lesz-e pénz a mindhárom elemet tartalmazó pedagógus életpályamodell 2013 szeptemberi indítására. Egymagában az új típusú munkaidő-szabályozást azonban nem szerencsés elindítani - mutatott rá.

Hangsúlyozta: mérni lehet egy oktatási rendszer hatékonyságát, a magyarországi kompetenciamérés pedig a világ egyik legjobb mérőeszköze, csak nem használják, nem ebből vonnak le következtetéseket, pedig ennek segítségével minden egyes gyerek és a pedagógusok munkáját, illetve az iskolák és az azokat fenntartó önkormányzatok teljesítményét is mérni lehet.

A parlamenti oktatási bizottság elnöke leszögezte, nem kell az államnak az oktatás minden elemét a kezébe vennie, és az sem mindegy, hogyan veszi kézbe: ellenőrzi, a minőségét biztosítja, hatósági szempontból kontrollálja vagy fenntartóként jár el. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 4-5 év múlva, amikor mérhető lesz a most bevezetendő iskolarendszer teljesítménye, korrigálni kell majd az átadás-átvételt.

Kérdésként vetette fel, hogy a magasabb színvonalú iskolákhoz tudja-e majd emelni az iskolarendszer a gyengébb, szegényebb iskolákat, vagy fordítva lesz, netán a két állapot közötti kiegyenlítés lesz-e megfigyelhető. Közölte, az iskoláknál "nem az egyformaság a megoldás", ugyanakkor "félő, hogy az egységes állami felügyelet ebbe az irányba tolhatja el a rendszer irányítóit".

- MTI -