A munkahelyi kamerás megfigyelésről adott ki ajánlást az adatvédelmi hatóság

Budapest, 2013. január 28., hétfő (MTI) - A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn hozta nyilvánosságra a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Lényege, hogy a munkáltatónak joga van "célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.A hatóság az adatvédelem nemzetközi napján hétfőn Budapesten tartott - a köszöntőt leszámítva nem sajtónyilvános - konferenciáján ismertették az ajánlást, a dokumentumot a rendezvény előtt kiosztották az újságíróknak.

Az ajánlás felidézi, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták.

A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy - mint írták - egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.

Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével.

Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges". Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.

"A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezi le a hatóság.

A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.

A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.

Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.

A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.

- MTI -