2013.02.20. 08:41
Ab-döntés - Vajnai: az új büntetőjogi szabályozásnak lehetővé kell tennie a munkásmozgalom hagyományainak folytatását
Budapest, 2013. február 19., kedd (MTI) - A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke szerint az Országgyűlésnek április végéig egy olyan új büntetőjogi szabályozást kell alkotnia az önkényuralmi jelképek használatáról, amely tiltja a "fasiszta, hungarista és náci propagandát", de lehetővé teszi a munkásmozgalom haladó hagyományainak folytatását.
Budapest, 2013. február 19., kedd (MTI) - A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke szerint az Országgyűlésnek április végéig egy olyan új büntetőjogi szabályozást kell alkotnia az önkényuralmi jelképek használatáról, amely tiltja a "fasiszta, hungarista és náci propagandát", de lehetővé teszi a munkásmozgalom haladó hagyományainak folytatását.
Vajnai Attila az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében az Alkotmánybíróság (Ab) aznapi döntésére reagált, amelyben a testület megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.
A párt elnöke úgy fogalmazott: "most fontos lépést tettünk a kitűzött cél felé". Hozzátette ugyanakkor: tudják, hogy politikai ellenfeleik mindenre elszántak, hogy "a szélsőjobb erőire is számítanak a közelgő választási küzdelemben", ezért sok dolguk lesz még az "antifasiszta fronton".
Kiemelte: nem tűrik el, hogy az európai jogi normákat megtagadva szabadon engedjék működni az újfasiszta szervezeteket. Nem hagyják a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény használatát sem, és ki fogják kényszeríteni a Párizsi békeszerződés érvényesítését Magyarországon is.
Vajnai Attila szerint mostantól erősebben tudnak fellépni az alapvető emberi jogokért, köztük a munkához, a lakhatáshoz, az ingyenes oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való jogokért, és tovább küzdenek "a kizsákmányolás és az elnyomás ellen egy igazságosabb, emberibb társadalomért" - fogalmazott.
Az Ab a keddi döntést azzal indokolta, hogy az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökének képviseletében annak idején eljáró ügyvédi iroda közleményében kifejtette: Vajnai Attila képviseletében eljárva még 2008-ban - a Vajnai kontra Magyarország ügyben meghozott strasbourgi ítéletet követően - fordultak az Ab-hoz, indítványozva a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó bekezdése "ötágú vörös csillagot" fordulatának megsemmisítését. Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az Ab a keddi határozatával - az indítvány keretein túlterjeszkedve - az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó büntetőrendelkezés egészét megsemmisítette. Ennek értelmében pedig 2013. május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (ötágú vörös csillag, sarló és kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt, SS-jelvény) nyilvános használatát.
A Magyar György és társai ügyvédi iroda szerint ezért most a jogalkotónak kell gondoskodnia arról, hogy április 30-ig megszülessen egy olyan Btk.-tényállás, amely - összhangban a strasbourgi precedensekkel - lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során.
- MTI -