Emléknap - Orbán: nem időszerű az önkényuralmi jelképek tiltásának feloldása

Budapest, 2013. február 25., hétfő (MTI) - A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.

Orbán Viktor ezt hétfőn, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta: egy olyan korszak küszöbén állunk, amikor különösen fontossá válik az emlékezés és az emlékezet, ami nélkül nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet. "Fossz meg valakit a múltjától, és azt tehetsz vele, amit akarsz!" - fogalmazott.

Emlékeznünk kell arra - folytatta -, hogy a 20. század volt az emberiség történetének talán legvéresebb évszázada, amelynek két szörnyű ideológiájához, a nácizmushoz és a kommunizmushoz milliók megkínzása, megnyomorítása és elpusztítása kötődik.

Orbán Viktor felidézte, 1990 előtt a rákoskeresztúri új köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti összetartozás és a kommunizmus elleni tiltakozás szimbolikus helyszínévé vált.

Szavai szerint ma egy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt.

"Az is feladatunk, hogy ne engedjük meg, hogy azok az áldozatok, akiket a diktatúra képtelen volt az emlékezetünkből kitörölni, most mégis feledésbe merüljenek. Ne engedjük meg, hogy egy sehová sem vezető számháború keretei között a kommunizmus és a nemzetiszocializmus bűneit kijátsszák egymás ellen" - mondta a miniszterelnök.

"A nemzet együtt érző szívvel és a hála gondolatával hajt ma fejet az áldozatok emléke előtt" - zárta szavait Orbán Viktor.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vezetője az ünnepségen elmondott köszöntőjében kiemelte, az emlékoszlop állításának célja, hogy a jövő generációk is minden évben fejet hajtsanak az itt nyugvó hősi halottak emléke előtt, és ne feledkezzenek el arról, hogy ők az életüket áldozták a hazáért.

A hősi halottak emléke azt parancsolja, hogy soha többé ne kerüljön az ország olyan helyzetbe, amelynek ártatlanok százai és ezrei esnek áldozatul, és ne forduljon elő ismét, hogy "történelmünket meghamisító, idegen érdekeket szolgálók" kerüljenek hatalomra - fogalmazott.

Hangoztatta, meg kell cáfolni a hamis állításokat, és igazolni kell azokat, amelyeket "igyekeznek eltagadni", mert nemcsak bűn és tévedés van Magyarország múltjában, hanem dicsőség, nagyság és eredményes küzdelmek is.

A köztemető 300-as parcellájában felavatott emlékoszlopon olvasható felirat szerint a sírkert 298-as, 300-as és 301-es parcellája nemzeti emlékhely, ahol az 1945 és 1956 után törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítéltek és kivégzettek földi maradványai nyugszanak. Ez a hely továbbá a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere, 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések színhelye - áll az emlékoszlopon, amelyet egykori politikai üldözöttek, valamint a pártok, önkormányzatok, egyházak és a honvédség képviselőinek jelenlétében lepleztek le.

- MTI -