Az ombudsman az Ab-hez fordult a negyedik alaptörvény-módosítás miatt

Budapest, 2013. április 23., kedd (MTI) - Az alapvető jogok biztosa alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményezett a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

A hivatal közleményében az olvasható, Szabó Máté alapjogi biztos szerint az április 1-jétől hatályos negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy azok nem felelnek meg bizonyos formai, illetve eljárási feltételeknek.

Közölték, az ombudsmanhoz több olyan beadvány is érkezett, amelyben az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérték. A biztos a beadványok érveit felhasználva úgy vélte, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmány korábban megalkotott szakaszaival, illetve sérültek az elfogadásra, megvitatására vonatkozó garanciális szabályok is.

A közlés szerint a jogalkotási eljárás alaptörvénybe ütköző hibája mellett formai hiba (közjogi érvénytelenség) az is, amikor az alaptörvény-módosítás következtében belső ellentmondás keletkezik az alkotmányban, így az indítvány ezekre is kiterjed.

Az ombudsman szerint súlyosan aggályosak a módosítás azon elemei, amelyek esetében az Országgyűlés - egy korábbi alkotmánybírósági döntésben kifejtett - elvi tételt kíván felülírni, "felülalkotmányozni". Ilyenek az alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú, a büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban. Bizonytalanságot okoz továbbá a jogalkalmazásban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése is - olvasható a közleményben.

Az ombudsmani indítvány kitér arra is, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami Szabó Máté álláspontja szerint súlyos eljárási hiba.

Az alapjogi biztos által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznia kell.

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alkotmány eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amely április 1-jén lépett életbe.

Az alaptörvény negyedik módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

A módosítás alapján többek között előírták, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak.

Rögzítették a hallgatói szerződés lehetőségét is, továbbá bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést a módosítás értelmében.

- MTI -