Felsőoktatási konferencia - FTT-elnök: magasabb pluszjövedelem érhető el diplomával

Budapest, 2013. április 10., szerda (MTI) - A Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT) elnöke szerint Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, a felsőfokú képzésre erőforrásokat áldoznia, nálunk ugyanis magasabb az a pluszjövedelem, amely felsőfokú végzettséggel elérhető, mint a környező országokban.

Székely Mózes szerdán egy fővárosi felsőoktatási szakmai konferencián kiemelte, hogy a férfiak körében a várható élettartam is magasabb diploma esetén. E téren ugyanakkor a környező országokhoz képest nincs jelentős különbség.

Hozzátette, a felsőfokú képzettség igen jó befektetés az egyén számára, Magyarország és a környező országok helyzete kedvezőbb a hasznosulást tekintve, mint az EU-, illetve az OEDC-átlag.

Kitért arra is, hogy az állam 19-20 ezer dollárt fektet egy-egy felsőoktatási képzésbe egyénenként Magyarországon, és az állam haszna jelentősen meghaladja az egyéni hasznosulást.

Az FTT elnöke közölte: a munkanélküliek megoszlását tekintve az elmúlt 10 évben az adatok a felsőfokú végzettségűek körében igen kedvezőek. Ha a felnőtt lakosságot nézik, akkor az egyetemet, főiskolát végzettek foglalkoztatottsága csaknem 80 százalékos. Az is látszik, hogy a szakmával rendelkezők - akiknek nincs érettségijük - foglalkoztatottsági szintje is igen kedvező. Elkeserítően rossz ugyanakkor a helyzet a nyolc általános iskolai osztállyal vagy azzal sem rendelkezők mutatóit nézve - mondta Székely Mózes.

Hozzátette: a válság sokkal jobban érintette, érinti a szakmunkás vagy a szakközépiskolai végzettségűeket, mint a diplomásokat.

Szólt arról is: a környező országokban, valamint az OECD és az EU átlagát, a felsőoktatásba belépők számát tekintve a mérnöki, informatikai, természettudományi és agrárterületeken az átlag körül helyezkedik el Magyarország, az egészségügy területén jelentős az elmaradás. Bölcsészképzésben szintén hasonló a helyzet, mint az egészségügyben - mutatott rá.

Székely Mózes összegzése szerint a 2001 és 2010 közötti összráfordításokat tekintve a térségben Lengyelországban és Csehországban némi emelkedés jellemző, míg Magyarországon és Szlovákiában stagnálás jellemző.

Úgy látja: Magyarországnak érdemes a diplomások felé fordulnia, és erre erőforrásokat áldoznia, ugyanakkor a képzési szerkezetben jelentős átalakításokra van szükség.

Gilly Gyula felsőoktatási szakértő azt mondta: a felsőoktatási rendszernek tömegesnek, és ehhez igazodva megfelelő méretűnek kell lennie. Nincs alternatívája ennek, és a korábbi állapotokhoz nem lehet visszatérni - hangsúlyozta. Kiemelte: az alapvető társadalmi, nemzetgazdasági- versenyképességi okok miatt egyre nagyobb méretű és egyre nagyobb részvételi arányú felsőoktatásra van szükség.

Kitért arra, hogy miközben a részvételi arány 5-8 százalékról 20-50 százalékra nőtt, a felsőoktatásra költött összes forrás reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent. A minőségromlás oka nem az, hogy több hallgató van a rendszerben - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a tandíjrendszer csak úgy oldható meg, ha ezeket a költségeket egy olyan diákhitelből finanszírozza a hallgató, amely a jövőbeni keresetén alapul.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke arról szólt, hogy a felsőoktatási feladatok ellátása közérdek, és a felsőfokú tanulmányok nem járnak alanyi jogon. Szerinte nem kérhető számon az államon, hogy teljes körűen finanszírozza az intézményeket, de az elvárásként megfogalmazható, hogy valamilyen támogatási rendszert kialakítson és működtessen.

Az OH elnöke úgy fogalmazott: az állam jogosult és köteles beleszólni abba, hogy a felsőoktatási rendszer hogyan működik.

Princzinger Péter szerint az elmúlt húsz év jogi szabályozása arról szólt, hogy egyre erősebben jelentek meg azok a karakterek, amelyek a közoktatási intézményeket jellemzik. Azt mondta, a helyzetet nem látja tragikusnak, a jogi szabályozás önmagában is minőségbiztosítási funkciót tölt be. Összegzése szerint a felsőoktatás egy olyan komplex rendszer, amelyet komplex ágazati módszerekkel és finanszírozással lehet irányítani.

- MTI -