Hallgatói lista - ELTE: átláthatóbbá kell tenni a hallgatói önkormányzat működését

Budapest, 2013. április 29., hétfő (MTI) - Javítani kell a hallgatói önkormányzat működésének átláthatóságát, és a kari hallgatói önkormányzatok adatkezelését a maximális adatvédelmi biztonságra tekintettel kell szabályozni az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) - közölte az intézmény a "listaügy" kivizsgálására létrehozott egyetemi bizottság jelentését ismertetve. A vizsgálat során kiderült: a listákhoz 80-100-an is hozzáférhettek.

Az egyetem az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében felidézte: az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK) hallgatói önkormányzatának a 2009-es gólyatábori jelentkezéshez készített, nyilvánosságra került "listájával" kapcsolatos kérdések kivizsgálására Mezey Barna, az egyetem rektora 2013 februárjában bizottságot kért fel. A bizottság több ülés, az érintettek meghallgatása után áprilisban elkészítette jelentését.

Kitértek arra: mivel a bizottságnak nem volt nyomozati jogköre, nem vállalkozhatott annak vizsgálatára, hogy a sajtóban megjelent lista valódi-e, és hogyan került nyilvánosságra, ez ügyben a rektor rendőrségi bejelentést tett. A bizottság ennek alapján azt vizsgálta, hogy betartotta-e az ELTE BTK hallgatói önkormányzata (HÖK) a hallgatói listák készítésénél az adatvédelmi és adatkezelési szabályokat, illetve szükséges-e a témában az egyetemi szabályok kiegészítése, valamint előfordult-e, hogy a szervezet vezetői a HÖK rendezvényein (például gólyatábor) politikai tevékenységet, tagtoborzást végeztek, illetve a hallgatói önkormányzati tisztségük miatt a nekik biztosított infrastruktúrát használták-e politikai célra.

A vizsgálaton arra jutottak, hogy a gólyatábor megszervezéséhez szükséges listákhoz 80-100 ember is hozzáfért, így adatvédelmi szempontból a jelenlegi helyzet alapvető felülvizsgálatra szorul. Nem állapítható meg ugyanakkor összefüggés a publikált listán (feltételezve annak esetleges eredetiségét) olvasható megjegyzések és az azon évben elosztott szociális ösztöndíjak, illetve kollégiumi helyek között.

A jelentés szerint a meghallgatott BTK HÖK-elnököknek a gólyatáborok "politikamentességére" vonatkozó állításait illetően kétségeket ébresztenek a nyilvánosságra került gólyatábori fotók, ám a bizottság eszközei e tekintetben korlátozottak. Megállapítható, hogy az ELTE BTK HÖK tisztségviselői közül néhányan kötődtek a Jobbikhoz, de "a pártagitáció intézményesült formájára" nincsenek bizonyítékok.

A világnézeti alapon kialakuló, személyes kapcsolatukon keresztül lehetett befolyásuk volt BTK HÖK-ösöknek a későbbi BTK HÖK-vezetők politikai pártban vállalt szerepére, ám ez leginkább a 2005-től 2010-ig tartó időszak jellemzője volt.

A bizottság álláspontja szerint a HÖK működését meghatározó jogszabályi környezet - a rektor törvényességi felügyeleti eszközeivel kapcsolatban kiemelten is - hiányos, a törvényességi felügyelet alulszabályozott.

Mint írták, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011-es törvény alapján jelenleg a rektor gyakorolja a törvényességi felügyeletet, de érdemes megfontolni a törvényességi felügyelet áthelyezését. Részben mert a törvényességi felügyelet deklarációján túlmenően semmilyen eszközrendszert nem biztosít a törvény, részben pedig mert a mostani helyzetben az gyakorolja a törvényességi felügyeletet, akivel szemben adott esetben a hallgatói önkormányzatnak érdek-képviseleti munkájában fel kell lépnie, és ez nem szerencsés jogi megoldás.

A kari HÖK-ök adatkezelését egységesen és a maximális adatvédelmi biztonságra tekintettel kell szabályozni. Erősíteni kell a HÖK működési rendszerére, gazdálkodására vonatkozó átláthatóságot, például nyilvános éves beszámolókkal. Az egyetem szellemével, hagyományaival és elveivel nem összhangban lévő magatartások szankcionálásának eszközeként etikai kódex megalkotását javasolta a bizottság, az erre vonatkozó szabályokat a felsőoktatási törvénynek kellene rögzítenie.

Az atv.hu február 19-én írt arról, hogy az ELTE BTK HÖK éveken át listázta az új hallgatókat; a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a hallgatói önkormányzat elnöke elismerte a listák létét, de azt állítják, a kényes részleteket utólag hamisította valaki.

Mezey Barna rektor másnap felfüggesztette az ELTE BTK HÖK működését, és elrendelte, hogy a rektori ellenőrzési önálló osztály átfogóan vizsgálja az ELTE egész hallgatói önkormányzatát, valamennyi részönkormányzatát az adatvédelmi és adatkezelési rendelkezések betartásával összefüggésben. A rektor intézkedett arról is, hogy az ügyet bejelentsék a rendőrségnek.

- MTI -