Népszavazási konferencia - Alkotmánybíró: az alaptörvény védelmében meg kellett akadályozni a népszavazást

Budapest, 2015. szeptember 24., csütörtök (MTI) - A férfiak kedvezményes nyugdíjáról szóló népszavazási kezdeményezést az alaptörvény védelmének legfőbb szerveként az Alkotmánybíróság (Ab) kénytelen volt megakadályozni - mondta Varga Zs. András alkotmánybíró a népszavazásról rendezett csütörtöki konferencián, Budapesten.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja felhívta a figyelmet arra: a kötelező, alulról jövő népszavazási kezdeményezés nagyon ritka Európában, van, ahol nem is lehetséges, ahol pedig lehet, ott sok akadályon keresztül valósulhat meg. Hangsúlyozta: nem lehet eltekinteni attól, hogy az európai, azon belül a parlamentáris berendezkedés esetén az alulról jövő népszavazás kivételes megoldás.

Felidézte: az 1989-es ideiglenes alkotmány átmeneti időre ugyan, de megnyitotta a kaput az alulról jövő, kötelező érvényű népszavazási kezdeményezések előtt, és lépésenként "csukta be" a jogalkotó az Alkotmánybíróság közreműködésével a népszavazásra vonatkozó szabályok tág kapuját, hogy összhangba hozza azt a parlamentáris berendezkedéssel.

Utalt arra, hogy az évek során fejlődött az Ab gyakorlata. Az 1990-es évek elején a testület kimondta, hogy a népszavazás kivételes eszköze a hatalomgyakorlásnak, azután pedig azt: a népszavazás elrendeléskor már nem lehet visszatérni arra a kérdésre, hogy az adott kérdés népszavazásra bocsátható-e. Később kimondták, hogy az Alkotmánybíróság szerepe elkerülhetetlen a népszavazással kapcsolatos jogorvoslati rendszerben, majd 2014-ben azt, hogy az Ab a Kúria összes döntésének alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára jogosult, következésképpen a népszavazási ügyekben is.

Varga Zs. András hozzátette: a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló döntés figyelemmel van ezekre a lépésekre, így arra, hogy az elrendelést követően nem lehet visszatérni az eredeti kérdésre, továbbá arra: a Kúria döntése felülvizsgálható, de csak kivételes esetekben, alkotmányossági szempontból.

A kivételességet ebben az esetben az alapjogi sérelem alapozza meg - magyarázta -, a felülvizsgálat pedig azért volt kivételes, mert ha a népszavazás érvényesült volna, az meggátolta volna az alaptörvény érvényesülését. Az alaptörvény szerint ugyanis a nőknek joguk van ahhoz, hogy kedvezményben részesüljenek, a népszavazás pedig ezt a kedvezményt vonta volna el. Emellett tiltott tárgykört, a költségvetést is érintette - jelezte.

Az alkotmánybíró közölte, mindezek alapján a népszavazási kezdeményezést az Alkotmánybíróság az alaptörvény védelmének legfőbb szerveként, az alaptörvény védelmében kénytelen volt megakadályozni.

Balogh Zsolt kúriai bíró előadásában a költségvetési kérdések tilalmával kapcsolatban azt mondta, látszik az Ab gyakorlatán, hogy a testület sem tudott mit kezdeni a korlátozással.

Jelezte: a Kúria és az Ab egyetért abban, hogy a bevételi soron szereplő tételeket érintő kezdeményezéseket nem lehet hitelesíteni, ugyanakkor a Kúria szerint nem ilyen volt az ingyenes gyermekétkeztetés és a nyugdíjjal kapcsolatos kezdeményezés.

Hozzátette, a Kúria - tekintettel a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatra - úgy ítélte meg, hogy azok csak távoli összefüggésben vannak a költségvetéssel, emellett pedig az Országgyűlés többféleképpen megoldhatja a problémát, így nem kell feltétlenül módosítani a költségvetési törvényt.

Azzal kapcsolatban, hogy mikor zárul le egy népszavazási kezdeményezés ügyében a jogorvoslat - amely egyúttal megnyitja az utat egy azonos témájú kérdés benyújtása előtt - azt mondta, többféle értelmezés van, például, hogy a kúriai közzététel nyitja meg az utat az új kezdeményezések előtt, vagy a Magyar Közlönyben történő közzététel, vagy a Nemzeti Választási Bizottságnak való kézbesítés, de olyan értelmezés is létezik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) honlapján történő közzététel.

Ezt a problémát mind az NVB, mind a Kúria érzékeli, de minden bizonnyal csak jogalkotással lehet a kérdést feloldani - mondta.

- MTI -