Rendőri vezetők pere - Bene László volt országos rendőrfőkapitány felmentését kérte védője

Budapest, 2015. szeptember 8., kedd (MTI) - Bene László volt országos rendőrfőkapitány felmentését kérte védőbeszédében ügyvédje kedden a Fővárosi Törvényszéken a nyugalmazott rendőr altábornagy és rendőr társai ellen a 2006 őszén történt események miatt indult büntetőperben.

Kádár András szerint a többrendbeli, elöljárói intézkedés elmulasztása miatt megvádolt Bene László nem követte el a terhére rótt bűncselekményt.

Bene Lászlót az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja, mert az MTV-székház ostrománál történtek miatt indult belső vizsgálat alapján nem kezdeményezett felelősségre vonásokat.

A vádirat szerint Bene László megbízta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) fegyelmi osztályának helyettes vezetőjét, Árvai Lászlót, hogy az Ignácz-jelentés alapján vizsgálják ki, milyen jogsértések és fegyelemsértések merülhettek fel egyes rendőri vezetők ellen. Az elkészült jelentésben fegyelmi eljárásokra, feljelentésekre tett javaslatot Árvai László, az iratot azonban csak annak elkészülte után negyedévvel, 2007. február 1-jén iktatták az ORFK-n, és a védelem szerint nincs nyoma annak, hogy azt Bene László olvasta volna.

Védőbeszédében Kádár András utalt arra: Bene László a váddal szemben igenis megvizsgáltatta a rendőri intézkedéseket, számos intézkedést hozott, több esetben jelezte a bűncselekménygyanús eseteket az ügyészségnek, sőt az Ignácz-jelentést a szakminisztériumnak és az ügyészségnek is megküldte, csakhogy válasz egyiktől sem érkezett.

Emlékeztetett arra: Bene Lászlóval szemben korábban már volt egy nyomozás, ugyancsak az elöljárói intézkedések elmulasztása miatt, de ezt 2007-ben megszüntette az ügyészség, mert megállapította, hogy az ORFK és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetői a tudomásukra jutott bűncselekmények és fegyelemsértések alapján megtették a szükséges intézkedéseket, így őket nem terheli emiatt mulasztás. Ennek ellenére a 2006-os őszi eseményeket vizsgáló parlamenti albizottság jelentése alapján mégis indult Bene László ellen egy újabb eljárás, ennek következménye a jelen per.

Kádár András felhívta a figyelmet arra, hogy Bene László nem látta, nem ismerte az Árvai-jelentést, arról csak a parlamenti vizsgálóbizottság 2010. szeptemberi ülésén értesült, így nem lehet felelősségre vonni azért, mert az abban foglalt megállapítások alapján őt esetleg terhelő intézkedéseket elmulasztotta.

Azt mondta, a tanúk - Árvai László és Horváth József, a titkárság vezetője - vallomására nem lehet tényállást alapítani, Árvai László nem emlékezett arra, kinek adta át jelentését, Horváth József pedig előbb nem emlékezett magára a jelentésre sem, majd 19 hónappal később "színesen és részletgazdagon" idézte fel a jelentés tartalmát, amelyre elmondása szerint csak egy pillantást vetett, ezért a tanúvallomások az ügyvéd szerint nem elfogadhatóak.

Bene Lászlóval szemben azt is felhozza a vád, hogy bár a jogszabály előírta a rendőrök számára a szolgálati jelvény viselését, 2006. október 23-án mégsem viselték azokat a Rebisz rendőrei, Bene László pedig nem intézkedett az érintett parancsnokok felelősségre vonásáról, és eltűrte, hogy a Rebisz vezetője nem folytatott az ügyben érdemi felelősségre vonást.

Kádár András felhívta a figyelmet arra: "joggá szilárdult szokás" volt és a rendőri állomány természetesnek tekintette, hogy nem visel azonosítót a gyakorló- és bevetési ruhán, mert azok nem voltak biztonságosan rögzíthetőek. Annak nem volt következménye, ha nem viseltek azonosítót, de ha viseltek és elveszítették, annak akár fegyelmi következménye is lehetett - emlékeztetett.

Hozzátette: alig három héttel 2006. október 23-a előtt lépett hatályba az az öltözködési szabályzat, amely szerint a gyakorlóöltözeten a parancsnok szóbeli engedélye alapján nem volt kötelező az azonosító viselése. Ugyan ez a szabályozás nincs összhangban a magasabb szint jogszabályokkal, de amikor Bene László ezt észlelte, október 23-a után haladéktalanul intézkedett a szabályzat módosításáról.

Az ügyvéd hangsúlyozta: október 23-a előtt Bene László szóban is utasítást adott az azonosítók viselésére, és nem értesült az alárendelt vezetőktől vagy más hiteles forrásból arról, hogy a rendőri állomány nem viselte azokat. Így alappal gondolhatta azt, hogy az állomány tagjai viselték az azonosítókat, különben nem lettek volna olyan hírek, hogy azok elvesztek.

Közölte, Dobozi József, a Rebisz parancsnoka megvizsgálta az azonosítók viselésének kérdését, ennek nyomán döntöttek úgy, hogy az azonosítókat felfestik a sisakokra, így Bene Lászlónak nem kellett intézkednie Dobozival szemben.

Jelezte: nincs adat arra, hogy az azonosítókkal kapcsolatban, intézkedést sürgetve az ügyészség megkereste volna az országos rendőrfőkapitányt, sőt 2007 nyarán még az volt a katonai ügyészség álláspontja, hogy Bene László a szolgálati jelvények hiányával kapcsolatban nem követett el bűncselekményt.

A per további védőbeszédekkel folytatódik, az elsőfokú ítéletet a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan októberben hirdethetik ki.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat rendőri vezetők ellen. Az ügyész elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádol három rendőrtábornokot - Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet, a Rebisz egykori vezetőjét -, valamint 11 további rendőrtisztet.

Az elsőfokú büntetőper 2013 őszén kezdődött, a vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az ügyészség túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottakra.

- MTI -