Magyarország

2016.03.10. 18:19

Semmi sem indokolja az országos migrációs válsághelyzetet

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány, pedig úgy tűnik, egyik feltétel sem áll fenn, amely ezt lehetővé tenné. Válsághelyzetben bevethető a honvédség, amely migrációs ügyekben a rendőrséghez hasonló módon intézkedhet, viszont csökkennek a kísérő nélküli kiskorúak jogai. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdetett a kormány, pedig úgy tűnik, egyik feltétel sem áll fenn, amely ezt lehetővé tenné. Válsághelyzetben bevethető a honvédség, amely migrációs ügyekben a rendőrséghez hasonló módon intézkedhet, viszont csökkennek a kísérő nélküli kiskorúak jogai. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdet a kormány, jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében. A döntést azzal indokolta, hogy nem tudni, milyen reakciókat vált ki a menekültekben a balkáni útvonal lezárása. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet eddig csak határ menti megyékre hirdettek, először szeptemberben Bács-Kiskun és Csongrád megyében, majd Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében is. A mostani döntés értelmében viszont az ország egész területén bevethető a katonaság. Több rendőr és katona lesz a határokon, az Index tudósítása szerint a honvédségtől 1500-an vesznek részt az akcióban. Pintér szerint az intézkedéshez szükséges összeg már benne van a költségvetésben, utak építésére 7,3 milliárd forintot különítettek el.

A törvény szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet akkor lehet kihirdetni, ha

  • Magyarországra érkező elismerést kérők száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt,
  • a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva meghaladja egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt,
  • bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
  • Csakhogy a fentiek közül most egyik sem áll fenn, vagyis a kormány jogsértést követ el – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársa az Abcúgnak. “A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint februárban 2175 menedékkérelmet adtak be, ami napokra lebontva jóval elmarad a törvény által elvárt ötszáz beadványtól. Heti szinten 5600 menedékkérelem kellene a válsághelyzethez, de ez sem jön ki: az elmúlt hónapban 906 migránst fogott el a rendőrség, akiknek csak egy részük ad be menedékkérelmet” – mondta.

    Gyulai szerint a tranzitzónákban sem lehetnek annyian, hogy az indokolja a válsághelyzet kihirdetését. Az országban összesen négy zóna működik, kettő a horvát, kettő pedig a szerb határon. “Ezek összes kapacitása messze nem éri el az ezer főt, ráadásul a két horvát határon lévő zóna teljesen üres” – mondta Gyulai.

    Ami pedig a harmadik feltételt illeti, Gyulai szerint semmilyen olyan esemény nem történt az elmúlt időszakban, ami közvetlen veszélyt jelentene. “Ráadásul abszurd, hogy az egész országra kihirdetik a válsághelyzetet, így olyan területekre is, ahol egyáltalán nem fordulnak meg menedékkérők” – mondta Gyulai. “Elképzelhetetlen, hogy például Borsod megyében milyen kockázat merülhetne fel”.

    Szerinte az intézkedés nem csak jogellenes, de értelmetlen is, mert a balkáni útvonalak lezárása épp a menedékkérők számának csökkenését okozza. A következmények azonban érezhetők lesznek: a honvédség a rendőrségre vonatkozó szabályok alapján intézkedhet migrációs ügyekben (vagyis a katonák igazoltathatnak, elfoghatnak, átvizsgálhatják a ruházatot és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak), nem kell jogi segítőt kirendelni a kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők mellé, a rendőrség pedig “járványügyi intézkedések biztosítása céljából” magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le.

    Gyulai szerint a kormány jogsértő döntése ellen a hazai jogrend nem igazán ad eszközt a civil szervezetek kezébe, de az ombudsman ilyen esetben kérheti az Alkotmánybíróságtól az ominózus kormányhatározat utólagos felülvizsgálatát és megsemmisítését.

    Az MHB nem sokkal később közleményt is kiadott az ügyben, amelyben a fentiek mellett azt írják, “a kormány tehát újult erővel folytatja kommunikációs hadjáratát a menekültek ellen, és ebben a politikailag motivált látványharcban már a legalapvetőbb jogállami követelmények betartásának látszatára sem számíthatunk”.

    Az MHB novemberben is közölt egy jelentést, amely szerint a válsághelyzet fenntartása a határ menti megyékben is törvénybe ütközött, hiszen a feltételek közül egyik sem állt fenn.

    Tíz nap alatt tudnak kerítést építeni a román határra

    Pintér szerint egyelőre nem tapasztalták migránsok érkezését a román határ felől, de ha szükséges, tíz nap alatt fel tudják húzni a kerítést. Pintér tárgyalt a román kollégájával, aki azt ígérte, hogy nem jutnak át illegális bevándorlók Románián.

    Az elmúlt napokban Szlovénia szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, és már csak az lépheti el a határt, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek vagy menedéket kérnének Szlovéniában. Ezután hasonló döntést hoztak Szerbiában és Horvátországban is, Macedónia pedig teljesen lezárta az Idomeninél található határát.

    - Szurovecz Illés | abcug.hu -

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!