Mutasd meg a bábun, hol érintett meg a szomszéd bácsi

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Húsz éve még úgy hallgatták ki a gyerekeket a rendőrségen és a bíróságon, mint a negyvenéveseket, de azóta nagyot léptünk előre. A rendőrök egyre inkább képben vannak, hogyan kell bánni a gyerekekkel, és a jogaikra is nagyobb figyelmet fordítanak, de még mindig lenne hová fejlődni. Jó lenne, ha a rendszer nem passzolgatná ide-oda a gyerekeket, és ha a rendőrök is feldolgozhatnák az őket ért traumákat. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Egy rózsaszín csillámpóni is elvegyült a szürke és barna árnyalatokban, rendezetten sorakozó plüssmackók között. Olyan szobának tűnt, ahol minden gyerek szívesen eltöltene néhány órát. A falakat vaníliaszínűre festették, a polcon egy dinoszauruszbábu és néhány matchbox várta, hogy valaki végre levegye, és tologatni kezdje őket a piroskockás szőnyegen. Alattuk gyerekkönyvek dőltek egymásnak, a sarokban babaház állt. Egyedül az íróasztal, a monitor, a nyomtató és az irodás hangulatú szalagfüggöny bontotta meg az idillt.

De hiába mutatna ott szebben egy piros babzsákfotel, valahová ülnie kell a nyomozónak is, amikor felveszi a gyerek vallomását.

Nem mindegy, hogyan kérdezik

“Húsz éve még a tárgyalóteremben hallgattuk meg a gyerekeket. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy négy ujjacska jelent meg a pulpituson. Játszótérnek használta a termet” – mondta az UNICEF Magyar Bizottság és az Anoni Mara Társaság májusi konferenciáján Somogyi Zoltán bíró. “Akkoriban úgy hallgattuk meg a gyerekeket, ahogy egy negyvenéves embert. Ma már a 14 év alattiakat tilos a tárgyalóteremben kihallgatni”.

A kormány 2011-ben írta elő, hogy 2014-ig minden megyei rendőrkapitányságon alakítsanak ki gyermekbarát szobát, azóta itt szokták kihallgatni azokat a 14 év alattiakat is, akiket szexuális bántalmazás ér. “2012-t a gyermekbarát igazságszolgáltatás évének nyilvánították, azóta sokat léptünk előre” – mondta Nagygyőr Csilla, aki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Osztályán dolgozik. Az osztályon belül minden kiemelt bűncselekménytípusnak és érzékeny területnek van egy szakértője, így a kiskorúak ellen és az általuk elkövetett bűncselekményeknek is. Nagygyőr vezeti a gyermek- és ifjúságvédelmi szakvonalat, vagyis monitorozza az ilyen típusú eljárásokat, és ő felel a témával kapcsolatos rendőrségi képzésekért is.

A centi azért kell, mert a bizonyításban a gyerek magasságának is szerepe lehet | Fotó: Kaszás Tamás

“Nem szeretem a gyermekbarát igazságszolgáltatás kifejezést, helyette inkább a gyermekközpontút használom” – mondta, amikor beszélgetni kezdtünk a szexuálisan bántalmazott gyerekek és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról. “Ha őszinték vagyunk, itt nem barátkozásról van szó, hanem egy traumáról és a büntetőeljárás lefolytatásáról. Helyette gyermekközpontúnak mondanám, ami azt jelenti, hogy az eljárásokban központba kerültek a gyerekek érdekei és jogai. Nem mintha 2011 előtt a gyerekek jogai ne érvényesültek volna, de azóta nagyon jó irányba mennek a dolgok”.

Szerinte a jó irányt jelzi, hogy a gyerekeket életkoruknak megfelelően tájékoztatni kell a jogaikról, és hacsak nem akadályozza a nyomozást, eldönthetik, milyen nemű nyomozóval szeretnének beszélni. Ugyanígy eldönthetik, hogy bent legyen-e a szobában valaki, aki mellett biztonságban érzik magukat, de még arra is figyelnek, hogy ha aludniuk kell, akkor nyugodtan alhassanak, és ne citálják őket nyomozók elé este tizenegykor.

A leglátványosabb újítást talán a gyermekbarát szobák hozták, amelyek hamarosan a különleges bánásmódot igénylő felnőttek előtt is nyitottak lesznek (például azok előtt, akik közösség tagja elleni erőszak áldozatai lettek). “Itt jobban megnyugodhat a gyerek, és egy-két játékkal közelebbi kapcsolatba tudunk vele kerülni. Meg kell ismernünk a gyerek kommunikációját, és hogy mit tud egyáltalán a szexualitásról, ami a bizonyítás szempontjából fontos lehet. Ezért van például anatómiai bábu is a játékok közt, hogy elmutogathassa azt, amire nincsen szava”.

De nem elég odaadni néhány plüssállatot, aztán megkérdezni, hogy

Apa bántott téged?

mert egy gyereket egészen máshogy kell kihallgatni, mint egy felnőttet, amiről külön képzést kapnak az ilyen ügyekkel foglalkozó rendőrök. “Az irányított kérdések például csak ártanak. Ha leülök a gyerekkel szemben, és megkérdezem, hogy bántotta-e az apja, azzal elültetem a fejében a gondolatot, hogy az apja szerintem rosszat csinált. Lehet, hogy ilyenkor nemet mond akkor is, ha egyébként tényleg bántotta, mert erősen kötődik az apjához, és nem akarja bajba keverni. De az is lehet, hogy valójában nem bántotta, mégis igent mond, mert úgy érzi, hogy ezt várom tőle, ő pedig igyekszik megfelelni az elvárásoknak” – mondta Nagygyőr. “Ha sokszor teszem fel úgy a kérdést, hogy már benne van a válasz, a gyerek egy idő után nem fogja tudni eldönteni, hogy tényleg átélt valamit, vagy csak én helyeztem a tudatába”.

Nagygyőr Csilla | Fotó: Kaszás Tamás

Ehhez persze az kell, hogy a rendőrök ismerjék a gyerekek pszichés fejlődését és képességeit, hogy miben más az emlékezetük és a gondolkodásuk, mint egy felnőtté. “A szobák kialakításakor mentorokat képeztünk ki a témában, akik tovább vitték a tudást a megyei kapitányságokra. Ma minden megyében van néhány kolléga, aki erre a témára szakosodott, Budapesten pedig külön osztály foglalkozik vele” – mondta Nagygyőr.

“Jó, ha olyan rendőrök foglalkoznak ezzel, akik mondjuk a pedagógus szakmából jöttek, és személyiségüknél fogva alkalmasak erre. Előny, ha maga a rendőr is családos ember, vagy legalábbis sokat van gyerekek közt, mert akkor nem feszélyezi a helyzet. Nyugalmat, rendezettséget kell árasztania, és alkalmazkodnia kell a gyerek beszédmódjához. Ez nem azt jelenti, hogy gügyögni kell vele, hanem olyan szavakat kell használni, amiket ő is használ, ezért biztosan megérti. Ha valaki nem fogékony erre, akkor hiába magyarázok neki a kihallgatás-technikáról, nem fogja elkerülni a csapdákat. De külön pszichológiai tesztet nem használunk erre, mindig a parancsnoknak kell eldöntenie, kit, milyen ügyekkel bíz meg”.

Nagygyőr szerint az előrelépés ellenére még mindig kell idő, hogy mindenkit tökéletesen kiképezzenek, és olykor előfordulnak eljárási hibák. “Ilyenkor mindig ott vagyok, és közösen végignézzük, hogy hol hibáztak a nyomozók a kihallgatás során. Van, amikor a jegyzőkönyvbe kerül hiba, ami érthető is, hiszen a gyerekek különösen igénylik a szemkontaktust, ami megnehezíti a gépelést” – mondta. “Ebben sokat segít, hogy a gyerekbarát szobákban már kamera is van, amivel kötelező rögzíteni a kihallgatást”.

Az iskolától a rendőrségig csak fokozódik a trauma

A kamera nemcsak kényelmi szempontból fontos, hanem azért is, hogy ne kelljen a gyereket többször kihallgatni. Ekkor ugyanis a gyereknek újra és újra fel kell idéznie a traumát, ráadásul a bizonyítási esélyek is romlanak. “Ha többször mondatjuk el vele ugyanazt a történetet, egy idő után úgy fogja felmondani, mint a leckét. Lehet, hogy az első kihallgatáson még elsírja magát, de később lekopnak ezek a kísérőjelenségek. Fontos látni, hogy mikor áll fel, ül le, hallgat el, vagy szalad oda anyához. A pszichológus szakértő azt is figyeli, hogy élményszerű-e a beszámoló, és hogy milyen nonverbális jeleket használ. A videofelvételen ez jól látszik, amit a tárgyaláson a bíró is megnézhet”.

Fotó: Kaszás Tamás

De hiába figyel oda a rendőrség, mire a gyerek hozzájuk kerül, gyakran már négy-öt különböző felnőttnek is el kellett mondania a történetét. “Tegyük fel, hogy egy kislány az iskolaudvaron elmondja a barátnőjének, hogy bántotta a szomszéd bácsi. A barátnő megijed, odaszalad a napközis tanárhoz. Ő nem akar hinni a fülének, ezért megkérdezi a kislányt, hogy igaz-e. Amikor elmondja neki, elviszi az osztályfőnökhöz és az igazgatóhoz, ott is elmondatják vele. Előfordul, hogy még ekkor sem a rendőrséget, hanem a gyerekvédelmet értesítik, így még egyszer el kell mondania. Erre sajnos nincs hatásunk, fontos lenne, hogy minél előbb hívják a rendőrséget”.

Ha valamilyen új körülmény merül fel, mégis muszáj többször kihallgatni a gyereket. Nagygyőr szerint ilyen például akkor fordul elő, amikor a gyerek egyszer csak azt mondja: “Kitaláltam az egészet, hogy elválasszam egymástól anyát és a barátját”. Ilyenkor a nyomozó hatóság, vagy ha már korábban nyomozási bíró hallgatta ki, akkor az ügyész indítványára a nyomozási bíró tarthat újabb meghallgatást. Somogyi Zoltán bíró a májusi konferencián arról is beszélt, már előkészítés alatt van az új jogszabály, amely teljesen megtiltaná egy gyerek többszöri kihallgatását. “Amit mégsem tárnak fel, az a vád terhére esik majd” – mondta.

Víg Sára pszichológus, a beszeljrola.hu alapító tagja szerint a többszöri kihallgatással a rendszer maga is abúzust követ el a gyereken. “Ha a trauma után két hónappal hallgatják ki, majd később újra és újra el kell mondania a történetet, az gátolja a gyógyulást”. Ezért szeretnék sokan, például Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának korábbi tagja, hogy Magyarországon is elterjedjenek azok az izlandi gyerekházak, amiket ott barnabusoknak neveznek. Ennek a lényege, hogy nem a gyereket citálják ide-oda kihallgatni, hanem a szakemberek mennek oda hozzá egy gyermekbarát házba. “Ehhez az is kellene, hogy a rendszer minden szereplője azonos megközelítéssel és készségekkel rendelkezzen, és folyamatosan egyeztessenek” – mondta Herczog a konferencián. Szombathelyen már zajlik egy projekt, amelyben azt vizsgálják, hogyan működhetne a rendszer Magyarországon, de a bevezetéséhez politikai döntés is kellene.

Fotó: Kaszás Tamás

Mi lesz a rendőrökkel?

A szexuálisan bántalmazott gyerekek ügyei a rendőröket is megviselik. Monostoriné Vass Anikó, az ORFK család-, gyermek- és ifjúságvédelmi kiemelt főelőadója a konferencián azt mondta, nem minden osztályon és csoporton van jó pszichológusi segítség, ez jórészt megyefüggő.

“Az ilyen ügyek sokkal nagyobb megterhelést jelentenek, mint más erőszakos bűncselekmények. Intim, bizalmi viszonyba kell kerülni egy gyerekkel, és olyasmiről kell beszélni vele, amiről a rendőr az édesanyjával vagy a legjobb barátjával sem beszélne” – mondta Nagygyőr. “Ha az egészséges lelki működés potmétere középen áll, és az ilyen helyzetekkel állandóan elcsúsztatja, az előbb-utóbb a magánéletére is hatással lesz. Lehet, hogy a rendőr a saját intimitásában zárkózottabb, bizalmatlanabb lesz”.

A rendőröknek kétévente van kötelező pszichológiai vizsgálat, ahol elmondhatják a problémáikat, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon egy kétnapos, szupervízióra hasonlító foglalkozást is indítottak esetmegbeszélés, érzékenyítés, stresszoldás céllal.”Az ilyen problémákat nem lehet csak úgy, egy outcominggal elmondani, mert azzal lelki megingást mutatunk a kollégák felé. Az pedig nem szerencsés, mert másnap egymás hátát kell biztosítanunk”.

Májusban a Katona József Színház színészei olvastak fel olyan igaz történeteket, amiket a gyerekkori abúzus túlélői meséltek el. Az Abcúg erről készült videóit itt nézheti meg.

Fotó: Kaszás Tamás

- Szurovecz Illés | abcug.hu -