Csak elbutulnak a szakmunkások a közmunkától

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Lassan már a kormány is belátja, hogy tömegek ragadnak be a közmunkába anélkül, hogy esélyük lenne máshol elhelyezkedni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 100-150 ezer embert hozna ki a programból, de ez nem lesz egyszerű. Hiába van sok üres állás, nem szívesen alkalmazzák az évek óta levelet sepregető vagy takarító közmunkásokat, még ha végeztek is szakiskolát. A képzések egyelőre hatástalanok, és sokan nem is hajlandók kijönni a falujukból, hiába lenne máshol munka. Ráadásul meg kell küzdeni a Belügyminisztériummal is, ahol ugyanannyi közmunkással számolnak idénre is, mint tavaly. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Úgy tűnik, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) kezdik belátni, hogy bajok vannak a közmunkaprogrammal, legalábbis az elmúlt hónapokban több változást is belengettek. Novemberben a Világgazdaság írt a kormány terveiről, december végén pedig Simon Attila munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár is megerősítette, hogy csökkenteni akarják a közmunkások létszámát, mert túl sokan beragadtak a rendszerbe.

Ez nem újdonság: a Magyar Tudományos Akadémián már 2014-ben kimutatták, hogy a legtöbben beszorulnak a közmunkába, ahelyett, hogy kilépnének belőle, pedig a kormány fő érve mindig az volt, hogy a közmunkával majd sikerül visszaterelni az embereket a nyílt munkaerőpiacra. Ennek megfelelően a programot évek óta csak duzzasztják: 2011 és 2014 közt 2,5-szeresére nőtt a közmunkások átlagos létszáma, miközben megnyirbálták a munkanélkülieknek járó juttatásokat. Ráadásul eltöröltek vagy önkormányzati hatáskörbe utaltak egy sor szociális segélyt, így sokak számára a közmunka maradt az egyetlen esély, Orbán Viktor pedig többször elmondta, hogy a cél a teljes foglalkoztatottság elérése.

Bár a közmunka feltupírozta a foglalkoztatási adatokat, és néhány településen próbálnak valóban hasznos dolgokat kihozni belőle, ezzel nagyjából el is mondtuk a program összes előnyét. Sok polgármester a szegények megalázására használja a közmunkával járó hatalmat, és nem ritka, hogy az egész helyi viszálykodásokba torkollik.

Ha a közmunka a mostani állapotában segítené az álláskeresést, akkor a rendszerből való kilépés után a többség rövid időn belül el tudna helyezkedni. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének 2016-os táblázatából viszont az látszik, hogy aki már jó ideje nem közmunkás, nagyobb valószínűséggel talál munkát, mint aki csak 1-2 hónapja lépett ki.

A nyílt munkapiacon dolgozók aránya a közfoglalkoztatásból való kilépés

után 30, 90, 180 és 306 nappal, a kilépés éve szerint, 2011. januártól rendre 2014. novemberig,

szeptemberig, júniusig, illetve 2013. decemberig, % | Forrás: MTA KRTK KTI

A Simonnal készült Világgazdaság-interjúból az derült ki, hogy az átlagosan 250 ezer fős közfoglalkoztatotti létszámból nagyjából 100-150 ezer fő lenne elhelyezhető a nyílt munkaerőpiacon, de ehhez a közmunkaprogramért felelős Belügyminisztériummal is meg kell küzdeniük, ahol a tavalyihoz hasonló létszámmal terveznek.

Mindenesetre Simon azt mondta, “ma Magyarországon mintegy 55 ezer üres álláshely van, és ez a szám folyamatosan nő. Nehezen hihető, hogy nincs semmilyen közös metszet a közfoglalkoztatottak nagy táborával. Vegyünk egy konkrét példát: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 57 kőművest kerestek a cégek az idén egy bizonyos időpontban, miközben ezzel egy időben a közfoglalkoztatási programban több mint 600 szakképzett kőműves szerepelt. Kizárt, hogy mindegyikük elfelejtette a szakmáját”.

Az üres álláshelyek száma valóban folyamatosan növekszik a versenyszférában, tavaly az első negyedévben 36 ezer embert tudtak volna azonnal felvenni a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. De hiába nő az üres álláshelyek száma például Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, és hiába dolgozott itt tavaly októberben 115 ezer közmunkás, mégsem tudják betölteni a helyeket. Sőt, vannak olyan nógrádi gyárak, ahová inkább vendégmunkásokat hívnak.

Erre utal a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberben készült, és januárban közzétett felmérése is. A válaszadó vállalatok 81 százalékánál hiányoztak szakmunkások, és majdnem minden harmadik cég segéd-, illetve betanított munkást keresett. Utóbbiakat főleg a 250 fő fölötti vállalatok hiányolják, elsősorban az élelmiszer-, a vegy-, a gép- és a feldolgozóiparban.

Az üres álláshelyek száma és aránya a versenyszférában régiók szerint, 2016. I. negyedév | Forrás: KSH

Tavaly októberben a közmunkások több mint fele maximum nyolc osztállyal rendelkezett, 45,6 százalékuk középfokú végzettséggel, 3,5 százalék pedig felsőfokúval.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy a közmunkásoknak pontosan milyen szakkpzettségük van. Ez alapján tavaly októberben majdnem 80 ezer olyan közmunkás volt, aki valamilyen közép- vagy felsőfokú, szakképzettséget adó végzettséggel rendelkezett. Jó részük (több mint 30 ezren) nyolc osztályhoz kötött, kis- és nagyüzemi képesítést szerzett. Lássuk ezen belül az öt leggyakoribb szakmát!

Create column charts

Ennek a 11 707 embernek majdnem a harmada, 3670 fő Borsod és Szabolcs megyében dolgozott, Borsodban például tényleg majdnem 600 kőműves közmunkás volt tavaly októberben. Bár országosan épp a felsőfokú végzettséget igénylő állásokban van a legtöbb üresedés, ezután gépkezelőket, összeszerelőket, járművezetőket, illetve betanított munkásokat keresnek leginkább, tehát elvileg lenne hely az alacsony képzettségű közmunkásoknak.

De ha ennyi üres állás van, és ilyen sok a potenciális munkavállaló, hogyhogy nem találkozik a kettő?

Egyértelmű válasz nincs, de összeszedtünk néhány lehetséges okot:

A bibéből meg a porzóból még nem lesz rendes tudás

Simon utalt rá az interjúban, hogy a problémát képzésekkel és átképzésekkel oldanák meg, ilyenek viszont eddig is működtek, nem túl nagy hatékonysággal. Sőt, a már említett MTA-tanulmány szerint 2013-2014-ben sokkal kisebb eséllyel találtak állást azok, akik képzésen vettek részt, mint azok, akik nem.

“Kiderült, hogy a hirtelen kampányok nem működnek. Kiadták az utasítást, hogy rengeteg embert be kell iskolázni, de sokszor nem voltak megfelelőek az oktatók és a tananyag sem” – mondta Molnár György, a tanulmány egyik szerzője. “Egyszer beültem egy mezőgazdasági képzésre. Beterelték az embereket egy terembe, majd a helyi szakközépiskola tanára felrajzolta a táblára a virág részeit. Ez a tudás semmire sem jó, helyette a gyakorlatban kellene megmutatni, hogyan kell például uborkát termeszteni, ahogy a Kiút programban tesszük”.

Molnár György szerint az is baj, hogy a közmunkások többnyire egyszerű munkát végeznek (pl. takarítás, szállítás, utcaseprés). “Ez rontja az esélyüket, hogy kikerüljenek a munkaerőpiacra. Egyrészt romlanak közben a képességeik, másrészt tragikusan elveszítik a szakmai önérzetüket, önbizalmukat”. Az egyszerű munkákat nemcsak az alacsonyan képzetteknek tartják fenn: 2014-ben ilyen egyszerű munkát végzett a szakiskolával rendelkező közmunkások 78 százaléka és a gimnáziumot végzettek több mint fele is.

Scharle Ágota, a Budapest Intézet kutatója szerint 100-15o ezer ember valóban kivezethető lenne a közmunkából, de ehhez tömegprogramok helyett személyre szabott szolgáltatásokra lenne szükség, ahol egyénileg felmérik, kinek, mire van szüksége. “Vannak, akiknek az alap készségek hiányoznak, másoknak elavult a szakmájuk, és érdemes lenne őket átképezni valami másra. Ezen kívül megfelelő minőségbiztosításra lenne szükség, akár úgy, hogy a képzők díjazása függjön a képzés eredményességétől” – mondta. A Budapest Intézetben tanulmányt is írtak a javaslataikról.

Rendes képzésre azért is szükség lenne, mert a kisebb, akár ötven fős cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy kitanítsák a képzetlen munkavállalókat. Erre Molnár László, a GKI vezérigazgatója hozott egy példát:

“A munkaerőközvetítőktől azt hallottuk, hogy több ezer targoncást lehetne elhelyezni. Ehhez nem kell szakképzettség, pár hónap alatt betanítható. De a cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy egy drágán béret raktárban hónapokig képezzenek valakit, aki ezzel zavarja a munkafolyamatokat, és könnyen komoly károkat okozhat, ha elejti a dobozokat. Ahol mondjuk LCD monitorokat kell szállítani, ott egy hiba is milliókba kerülhet. Ezért az államnak kellene bérbe vennie ilyen raktárakat, kiképezni a targoncásokat, és ha készen állnak, felkínálni őket a cégeknek. Ha igaz, amit a közvetítők mondanak, azonnal lesz állásuk”.

Hiába van munka, ha órákat kell buszozni

Váradi Rita, a KSH munkaügy-statisztikai osztályának vezetője szerint a munkaerő kereslet- és kínálat találkozását az is nehezíti, hogy a munkavállalók nehezen mozdulnak el a saját településükről. “Hiába lenne munka Nyugat-Magyarországon, az Észak-Alföldről nem szívesen költöznek át, például a magasabb ingatlan- és albérletárak miatt. Egy közeli településen minimálbért fizető állással szemben is előfordul, hogy a helybeni közmunkát választják. Az emberek mobilabbá válását kellene valahogy támogatni, akár ideiglenes lakhatás biztosításával” – mondta. “A képzetlen közfoglalkoztatottak gyakran nem is keresnek más munkát, ugyanis sokuknak kudarcos volt a korábbi álláskeresés”.

Idén 45 százalékkal nő a minimálbér és a közmunkabér közti különbség (a nettó minimálbér 74 ezer forint helyett 85 ezer forint lesz, az 52 ezres közmunkabér viszont alig nő valamennyit), amivel a kormány tudatosan terelné az embereket az elsődleges munkaerőpiac felé. “Kérdés, így megéri-e majd vállalni a napi ingázást és átszállásokat például Borsod megyében, ahol sok kistelepülés van, munkahelyeket viszont inkább a nagyvárosokban, Miskolcon, Kazincbarcikán találni” – mondta Molnár László. “Ha havonta 2o-25 ezer forint megy el a közlekedésre, nem biztos, hogy ezt fogják választani”. Szerinte egyrészt összehangolt tömegközlekedésre lenne szükség, másrészt az állam támogathatná a Volánt a munkavállalók szállításában.

“A minimálbér-emelés azokat segítheti álláshoz, akiknek épp olyan szakmájuk van, amit a környéken keresnek, és eddig azért nem vállalt munkát, mert drága volt az utazás. De ez nem sok, nagyjából egy-kétezer ember lehet” – mondta Molnár László.

Az nem elég, ha a munkaügyi központban csak papírokat töltenek ki

Simon is elismerte a Világgazdaságnak, hogy több energiát kell fektetni a munkaerő kiközvetítésébe, amivel elvileg a munkaügyi központok foglalkoznak. A helyettes államtitkár nem ment bele, pontosan miben és hogyan akarnak javítani a központok teljesítményén. Molnár László szerint ezek most alig működnek közvetítőként, leginkább csak regisztrálják és számontartják az álláskeresőket és a munkalehetőségeket. Vannak piaci közvetítőcégek is, de ők többnyire munkahelyet váltó emberekkel foglalkoznak, nem munkanélküliekkel.

“Érdekeltté kellene tenni a központokat abban, hogy valóban állást találjanak ezeknek az embereknek. Az eredményes közvetítésért járhatna prémium, és akkor is, ha valaki egy évig meg tud ragadni az új munkahelyén” – mondta. Szerinte a kisvállalkozók most inkább csak menekülnek a munkaügyi központok előtt, mert a sok bürokrácia csak rabolja az idejüket. “Hiába adják le a listát, hogy mire lenne szükségük, mire kiközvetítenek egy munkavállalót, sokszor már nem is aktuális a dolog”.

Sokszor az is előfordul, hogy még megvan az üres állás, de a cég visszakozik, mert a kiközvetített munkavállaló roma. “Persze ezt nem mondják ki, csak azt, hogy nincs megfelelő gyakorlata, ezért nem tudják alkalmazni” – mondta Molnár László. Scharle Ágota szerint is súlyos gondot okoz az elhelyezkedésben a romákkal szembeni diszkrimináció, de ezt nem lehet gombnyomásra megváltoztatni. “Ettől függetlenül ösztönözhetnék a munkaadókat például bértámogatással vagy civilek által nyújtott érzékenyítő programokkal” – mondta.

Se közmunka, se segély?

Az NGM adminisztratív módon is távoltartaná az embereket a közmunkától:

Molnár szerint az első jó lépés lehetne, de emelni kellene hozzá a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást (FHT). “A közmunkaprogram szervezői általában azt tartják a legnagyobb gondnak, hogy a munkásaik egészségügyi állapotuk miatt nem alkalmasak komolyabb munkára. Ez a tartós éhezés, fázás, az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt van” – mondta Molnár György. “Ha nincs közmunka, és nincs helyette FHT sem, akkor tovább csökken a háztartások jövedelme, ez pedig szociális katasztrófával fenyeget”.

A második javaslat Molnár György szerint akkor működne, ha az FHT nem három hónapig, hanem tovább járna. De ezt aligha fogják felemelni, hiszen épp a Fidesz csökkentette le, amikor kormányra került. “Úgy tűnik, a minisztérium a meglevő politikai keretek közt próbálja távoltartani a képzetteket a közmunkától, ami indokolt is, de három hónap alatt nagyon nehéz állást találni, legalább fél évig kellene folyósítani”.

Kerestük az NGM-et, hogy hogyan hoznák össze a munkaerőkínálatot és a keresletet, hogy mit kezdenének pontosan a képzésekkel, és tervezik-e az FHT emelését, de egyelőre nem kaptunk választ. Ha megérkezik, frissítjük a cikket.

16 évesen irány a közmunka

Decemberben kiszivárgott a köznevelési államtitkárság egyik cselekvési terve is, amelyben elismerték hogy a közmunka is felelős az iskolai lemorzsolódásokért. Mivel a gyerekek csak 16 éves korukig tankötelesek, a hátrányos helyzetű családokban sokan közmunkára mennek, amint ezt betöltötték. Ennek ellenére nem tervezik sem a tankötelezettség, sem a közmunka 16 éves korhatárának felülvizsgálatát, helyette a lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák azonosítását és kiemelt támogatását vagy a pedagógusi életpálya felülvizsgálatát.

Pedig októberben az NGM egyik előterjesztésében még azt javasolták, hogy csak 18 éves kortól lehessen közmunkára menni, de a Parlament által elfogadott törvénybe ez már nem került bele.

- Szurovecz Illés | abcug.hu -

A kormány elismerte: korai iskolaelhagyásra ösztönözhet a közmunkaprogram

A Magyar Nemzet birtokába jutott a köznevelési államtitkárság végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésére készített cselekvési terve, amelyben a kormányzat problémaként ismeri el, hogy a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves tankötelezettségi kort elérő gyermekeiket.

Rájött a kormány, hogy az emberek beleragadnak a közmunkába

Túl sokan maradnak évekig a közmunkaprogramban, ezért a kormány azt szeretné, hogy három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehessen közmunkásként dolgozni.