Ha nem lopnak el semmit, akkor is egy csomó pénzt veszít az ország... Rendezzünk-e olimpiát?

Budapest - Az olimpiarendezés még úgy is több százmilliárd forintjába kerülne Magyarországnak, ha senki sem lopna el semmit, és minden a tervek szerint menne hét teljes éven keresztül. Szerda este egy fórumbeszélgetésen egymásnak feszültek az olimpia támogatói és ellenzői. Volt, aki nemzeti célt vizionált, más szimplán a számokkal jött, abban azonban egyetértettek, hogy egy népszavazás mindenképpen hasznos lenne. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Aki ezt aláírja, az hazaárulást követ el, ezt jó, ha tudja”

– hangzott el a kormánypárti Echo TV műsorában a magyar olimpiarendezést megakadályozni hivatott népszavazási kérdőívről a múlt héten. Tarlós István budapesti főpolgármester szerdán azt mondta a főváros olimpiai pályázatáról, hogy az mindenképpen jót tenne Budapestnek, és nem lehet ellenezni. Eközben a Medián közvélemény kutatása szerint a budapestiek 68 százaléka nem támogatja az olimpiarendezést, a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezését pedig már 55 ezren írták alá.

Ebben a közhangulatban tartotta meg az Eötvös csoport a “Rendezzünk-e olimpiát?” című vitáját, ahol a pro és kontra érveket próbálták összeszedni a 2024-es budapesti Olimpia pályázattal kapcsolatban. Kiderült, hogy még akkor is több százmilliárd forintot fog veszíteni az ország, ha senki sem lop el egy fillért se, a kérdés pedig az, hogy még így is megéri-e az élmény.

Miért rendezzünk olimpiát?

Az olimpiarendezés mellett Dénes Ferenc sportközgazdász érvelt. Ő azonban úgy kezdte a mondandóját, hogy rögtön zárójelbe tett egy sor olyan dolgot, amelyet az olimpia ellenzői épphogy a legfőbb ellenérvként szoktak felemlegetni. A magyar olimpiarendezést a kormány egy 2015-ös megvalósíthatósági tanulmányra alapozza. Ebben szerepelnek azok a számok, miszerint az olimpia Magyarországnak nettó 774 milliárd forintba fog kerülni, miközben közel háromezer milliárdos pluszt fog majd hozni.

Én úgy hiszem el ezeket a számokat, ahogy vannak, nem kérdőjelezem meg őket”

– mondta Dénes Ferenc. Sőt, azt is feltette, hogy ez a pénz hatékonyan lesz elköltve, és az olimpiáig hátralévő hét évben semmi olyan rendkívüli esemény nem fog történni, ami felborítaná s büdzsét.

És egyetlen fillért sem lopnak el”

– mondta, amire a közönség soraiból néhányan halkan felnevettek.

Dénes szerint két költségtípussal érdemes számolni:

Bevételekből is többfajta lesz:

Mindezekkel kapcsolatban Dénes azt mondta, hogy a kormány és PwC is azt állítja, hogy csak a szervezési költségekkel érdemes számolni, hiszen a beruházási költségeket amúgy is ki kellene fizetni, mert olyan utakról és hidakról van szó, amelyek egyébként is szerepelnek a fejlesztési tervekben. “Aki arról akar vitatkozni, minek híd Csepelre, az ne az olimpiáról vitatkozzon” – mondta.

Viszont így is, ha összesítik a kiadásokat és a bevételeket, levonva belőle a beruházások árát, még így is 169 milliárd forintos veszteség marad a végén.

Alsóhangon”

– tette hozzá az este folyamán többször is Dénes. Vagyis az olimpiát valójában semmiképpen nem lehet nyerseségessé tenni.

Dénes érvelésének a központi eleme az volt, hogy nem is kell, a pénzen kívül ugyanis más célok is legitimálhatnak egy olimpia-rendezést. Például az országimázs (ahogy történt ez Londonban), vagy az, hogy a magyar emberek jól érezzék magukat egy magyar szervezésű olimpián.

Nem az a kérdés, hogy megéri-e vagy nem, hiszen számszerűen nem éri meg. A kérdés, hogy mennyit vagyunk hajlandóak áldozni azért, hogy bizonyos társadalmi célok megvalósulhassanak”

– mondta.

Azonban még ehhez is szükségesnek látja egy sor olyan feltétel teljesülését, amelyeket egyelőre nem nagyon lát teljesültnek. Például azt, hogy átlátható legyen a rendezés, egyfajta közösségi bizalom lengje körül a projektet, és fogadja el a társadalom. Utóbbi biztosítására egyébként remek ötletnek tartja a népszavazást. Ezek teljesülésével a 160-200 milliárdos veszteséget is elfogadhatónak nevezte.

Miért ne rendezzünk olimpiát?

Az olimpiarendezés ellen a Momentum Mozgalom elnökségi tagja, Hajnal Miklós érvelt. Ő nem nagyon értett egyet Dénessel: szerinte a PwC tanulmányának számai igenis megkérdőjelezhetőek, és számolni kell korrupciós kockázattal is. A mennyit vagyunk hajlandóak áldozni rá? – kérdés pedig szerinte nem pontos.

Nem tudjuk mennyi a fix összeg. Az a kérdés, hogy mennyit vagyunk hajlandóak kockáztatni”

– mondta.

Hajnal szerint az eddigi olimpiák története során a költségtúllépés 50 és 700 százalék között mozgott (utóbbit a montreali olimpia érte el), a kifejezetten az olimpiára felhúzott létesítmények pedig ma már több helyen is lepusztultak. Dénes példálózott egy pekingi uszodával, amelyben ma már konferenciákat tartanak, Hajnal szerint viszont ez még a jobbik eset, a maratoni befutó például már szinte semmire sem használható. Szerinte ebben semmi meglepő nincsen, az olimpiai létesítmények grandiózus sporteseményekre lettek kitalálva, nem konferenciák rendezésére.

A költségtúllépésre Hajnal szerint az idei úszóvébé is intő jel, amelynél 8 milliárdos költségekkel terveztek, de ma már 43 milliárd forintnál tartanak.

Az állami garancia valójában egy biankó csekk a magyar adófizetők nevében”

– mondta Hajnal. Ráadásul már most több arra utaló jel van, hogy a költségek sokkal magasabbak lesznek:

Hajnal szerint az olimpia költsége aránytalan a magyar költségvetéshez képest: 770 milliárdos a közvetlen költség, de a teljes költség háromezer milliárd forint, ami az előbb említett kockázatok miatt felkúszhat akár hatezer milliárd forintra is. Összehasonlításképpen: tízezer nővér egyéves bérköltsége a magyar kórházakban mindössze 15 milliárd forint lenne, és égető szükség lenne a munkájukra.

A beruházásokkal pedig szerinte az a baj, hogy az olimpia után nem lennének kihasználva, mint ahogy például a debreceni futballstadion sincs megfelelően kihasználva. Ráadásul az infrastrukturális beruházások több mint felét Közép-Magyarországon tervezik megvalósítani, ami már így is Magyarország legfejeltebb régiója.

Lesz-e elég szálloda és rendőr?

A két előadás után a közönség is beszállt a vitába, így újabb pro és kontra érvek kerültek elő. Ezek a következők:

Egy kérdező szerint az olimpia-rendezés már azért is problémás, mert a sportrendezvényből befolyó haszon nem egyenlő mértékben oszlik el: a költségeket minden adófizető állja, a haszon azonban csak egy bizonyos rétegnél fog megjelenni.

A pályázat leggyengébb pontja épphogy a szálláshely-kapacitás. Dénes szerint a megvalósíthatósági tanulmány 500 ezer külföldi turistával számol, viszont ez bőven felkúszhat egymillióra is.

Uszályokon fogjuk őket elszállásolni?”

– kérdezte, hozzátéve, hogy egyszerűen azért nincs elég szálláshely Budapesten, mert a magángazdaság nem látta értelmét annak, hogy több szállodát építsen. Ha nem jelentene kockázatot számukra, akkor már megépítették volna őket.

Felmerült, hogy lesz-e elég rendőr, ápoló, sebészorvos akkor, amikor több százezer külföldi turista lepi el az országot. Dénes szerint Magyarországnak valójában nagy tapasztalata van már a nemzetközi sportrendezvények rendezésében, az olimpiai sportágak többségében például már az ország rendezett Európa-bajnokságot. Egyedül a rendőrök számára mondta azt, hogy nem lehet házon belül megoldani, ugyanakkor az osztrák-svájci foci eb-n is segédkeztek külföldi biztonsági cégek.

Egy kérdező felvetette, hogy a magyarok nemzettudatának fontos lenne, ha az ország részt venne olyan megaprojektek lebonyolításában, mint az olimpia, ezért érdemes egy ehhez hasonló célt kitűzni az ország elé. Az pedig egyébként is többször felmerült, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan generációs közösségi élményre, mint az olimpia-rendezés. Hajnal erre azt mondta, hogy eltérő embereknek eltérő céljai lehetnek, ő például inkább azt tűzi ki célnak maga elé, hogy számolják fel az országban a mélyszegénységet.

- Albert Ákos | abcug.hu -