Szakértők: politikai támadás áll az EP határozata mögött, valószínűtlen, hogy jogi következménye legyen

Budapest - Az Alapjogokért Központ és a Századvég Alapítvány elemzői szerint politikai támadás áll az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos szerdai határozata mögött, de szinte semmi esély nincs arra, hogy jogi következménye legyen.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában azt mondta: a mostani dokumentum, illetve a Tavares-jelentés között nem nehéz észrevenni a párhuzamot, mivel mindkettő politikai indíttatású. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője a műsorban azt hangsúlyozta: ugyanúgy baloldali frakciók kezdeményezték a mostani határozatot, mint négy éve a Tavares-jelentést, a motivációk azonosak. Szerinte amiatt durvább a mostani határozat, hogy négy éve még "félszegek" voltak a kezdeményezők, nem voltak biztosak abban, szabad-e elítélnie egy országot az Európai Parlament egy részének, most azonban már vállalják a kirekesztést.

Kovács István szerint a határozat vagy a parlamenti kétharmados, vagy a tanácsi négyötödös küszöbnél fog elbukni.

Mivel Lánczi Tamás szerint nulla százalék a valószínűsége annak, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás meginduljon Magyarország ellen, érthetetlen, miért asszisztáltak ehhez magyar ellenzéki képviselők, mint fogalmazott, mindössze arra adhatott alkalmat, hogy hallassák a hangjukat.

Kovács István ugyancsak arról beszélt, hogy nem látja, hogyan tudnának profitálni az ellenzéki pártok a határozat elfogadásából, mivel aligha vállalnák, hogy a nemzeti érdekekkel ellentétben cselekedtek.

Lánczi Tamás szerint a határozatban lényegében azt fogalmazzák meg, hogy Magyarország nyissa meg a határait, s ha azt vizsgáljuk - mondta -, hogy ki az a politikai szereplő, aki ezt támogatja, akkor "Soros Györgyig juthatunk". Hozzátette: az ellenzéki pártok Soros György "küldetését" hajtják végre, még akkor is, ha ezzel szavazatokat vesztenek.

Kovács István szerint kicsi az esély, hogy bármelyik ellenzéki párt kormányt tudna alakítani jövőre: pénzre van szükségük, például külföldről, ehhez azonban "küldetéseket" kell teljesíteniük.

Lánczi Tamás szerint a határok megnyitása és a kényszerbetelepítés Magyarországra erőltetése áll a háttérben, amelyet a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civilek kérdéskörébe "csomagoltak".

Kovács István arra is kitért, hogy "egyre több tüntetés következhet", a mostani határozat ugyanis "egy állomás" a választásokhoz vezető úton.

- MTI -