„A Parlamentbe kerül az utca helyett a politizálás”

Budapest - Mi jellemzi majd az új Országgyűlés munkáját? Két elemző, kétféle vélemény.

Május 8-án tartja alakuló ülését az új parlament. Politikai elemzőket kérdeztünk arról, milyen munka vár a kormányoldali és az ellenzéki politikusokra.

Új és korrigált törvények

Kiszelly Zoltán szerint a parlament alakuló ülése után a politizálás az utca helyett a parlamentbe kerül.

Kifejtette: a kormánypártok számára a kétharmad lehetővé teszi azokat a törvénymódosításokat, amelyekre az elmúlt három évben nem volt lehetőségük. Bizonyos törvényeket korrigálni kell, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt. Vannak új törvények is, például a Stop Soros, amelyek kétharmados törvények. A kormánypárti képviselők fontos feladata még a költségvetés elfogadása.

– A miniszterelnök jelezte, hogy még a nyári szünet előtt elfogadnák a következő évi költségvetést. Ez stabilitást és kiszámíthatóságot jelent a gazdaságnak – hangsúlyozta a politológus.

Hozzátette: a miniszterelnök arról is szólt már korábban, hogy családközpontú kormányzást akar.

– Ez azért fontos, mert sajnos a magyar lakosság egyre fogy, immár 30 éve. Tehát azokat, akik gyermekeket akarnak vállalni, támogatni kell. A kormány ugyanis nem a migránsok betelepítésével, hanem a magyar családok támogatásával szeretné megoldani a népesség csökkenését és a társadalom elöregedését – fogalmazott Kiszelly Zoltán.

Más módszerekkel

Az ellenzékről szólva hangsúlyozta: a kormányoldal kétharmados többségénél nehezebb lesz az ellenzéki pártok dolga, de használhatják a klasszikus parlamenti munka eszközeit. Ilyenek például a vitaparlamenti eszközök mint a napirend előtti felszólalás, az interpelláció és az azonnali kérdés, amikor a szerintük fontos ügyekre hívhatják fel a kormány figyelmét. És miután a média követi ezeket a felszólalásokat, a nyilvánosság erejét is tudják használni. Ezzel az ellenzék olyan témákra képes ráirányítani a figyelmet, amelyek szerintük fontosak, de melyeket a kormány elhanyagol, vagy a kormányénál vonzóbb alternatívát tudnak felmutatni. Aztán ott vannak a munkaparlamenti eszközök, hívta fel a figyelmet a politológus. Ilyenek a módosító javaslatok. Ugyan kevés az esély, hogy ezeket elfogadják, de az a gyakorlat, hogy a kormány átveszi, és benyújtja sajátjaként. További eszköz az alternatív törvények beterjesztése olyan témákban, amelyeket a kormány hanyagol. Nyilván ezeket sem fogadják el, de ha egy témát napirendre emelnek, akkor ezzel foglalkozni kell. De indíthatnak vizsgálóbizottságot és fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz is. És még ott vannak a látványpolitizálás elemei is, transzparensek vagy performanszok a parlamentben.

– Tehát az ellenzék is beleszólhat a törvényhozásba, csak indirekt módon – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

„Csak díszlet”

Borúlátó Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője.

Kifejtette: a kétharmados parlamenti többség kellő legitimációt biztosít az Orbán-kormánynak ahhoz, hogy az elmúlt nyolc évben kiépített politikai rendszerét kiteljesítse, és még inkább represszív (megtorló) legyen a hatalomgyakorlás. A kormányoldal tovább szűkíti majd a vele szemben kritikus intézmények, a bíróságok, a fővárosi önkormányzat, a kormánykritikus sajtó és a külföldi pályázati támogatásokat elnyerni képes, azaz a kormánytól nem függő NGO-k működési lehetőségét, és a törvényhozást ehhez kiüresített törvénygyárként, mindenféle korlátozás nélkül felhasználhatja – vélelmezte.

A parlament már 2010 előtt is kevés ellenőrzést gyakorolt a végrehajtó hatalom felett a hazai közjogi szerkezetben, 2010 után azonban a kormánytöbbség hatalma korlátlanná vált, nincsenek vizsgálóbizottságok, a kormánytöbbség napirendre sem veszi az ellenzéki indítványokat, a parlament fideszes elnöke kénye-kedve szerint korlátozhatja a képviselőket és a sajtót, hiába vannak egyéni képviselők, a parlamentben fegyelmezett pártkatonák ülnek, akik a kormányfő akaratát képviselik, az ellenzék a díszlet szerepét tölti be, mindez most még nagyobb fokozatba kapcsolva folytatódhat, fogalmazott az elemző.

Nem változtak a célok

Orbán Viktor kormányfő pénteki rádióinterjújában érintette az új kormánya előtt álló ciklus terveit. Hangsúlyozta: a kormány céljai nem változtak, így megvédik a magyar kultúrát, a keresztény kultúrát, nem adják át az országot idegeneknek, a teljes foglalkoztatottság céljából nem engednek, amihez jól működő gazdaság, alacsonyabb adók, magasabb bérek kellenek. Emellett továbbra is támogatják a gyermeket nevelő családokat, a nyugdíjak értékét pedig megőrzik és lehetőség szerint emelik is – sorolta.

A jogalkotással kapcsolatban kitért rá: hogy erkölcsi kötelességük „végigvinni” azt a migrációellenes alkotmánymódosítást, amelyet az ellenzéki elutasítás miatt 2016-ban nem sikerült elfogadni. Ehhez kapcsolódik a „Stop Soros” törvénycsomag is – tette hozzá, úgy fogalmazva utóbbi javaslatról: szeretné, ha „Soros György árnyékhadserege feljönne a fényre”, és nem titkolná el, kitől és mennyi pénzt kap.

- Hegyi Erika -

Lépésről lépésre

Az Országgyűlés 2018. május 8-ai alakuló ülése – a parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint – az államfő köszöntőjével kezdődik; ezt követően Áder János megnyitja az ülést és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről.

A Himnusz után a köztársasági elnök felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről.

A javaslat szerint a Ház meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról.

A mandátumvizsgálat eredményét – amely tanácskozási szünetben zajlik –, valamint az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók névsorát a plenáris ülésen ismertetik.

A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2014-ben megalakult kormány megbízatásának megszűnését.

A parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően esküt tesz. A Fidesz ismét Kövér Lászlót javasolja a házelnöki tisztségre.

A képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára – vagy ennek hiányában a házelnök javaslatára – az Országgyűlés nyílt szavazáson megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki ekkor és ezzel a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.

A személyi javaslatokhoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani, a tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.

A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával feláll a Házbizottság.

Az alakuló ülés utolsó döntéseként – ugyancsak házelnöki javaslatra – létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság jön létre, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.

A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül dönt, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

A Szózat után berekesztik az alakuló ülést és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.