Huszonöt éve őrzik a matyó kultúrát

Mezőkövesd - A negyedszázad alatt többszörösére nőtt a Matyó Népművészeti Egyesület taglétszáma.

Május hatodikán tartotta ünnepi közgyűlését a huszonöt éves Matyó Népművészeti Egyesület. A rendezvényre megtelt a Táncpajta, eljöttek egykori és jelenlegi tagok, az eseményt követően pedig táncházat rendeztek és meg lehetett tekinteni az ereklyékből összeállított kiállítást. Míg az egyesületnek alapításakor 17 tagja volt, addig ma már évente 100–120 között alakul a taglétszám, mindannyian elkötelezettek a népművészet valamely ága iránt. Megemlékeztek azokról az egykori népművészekről, táncosokról is, akik nem érték meg a jeles évfordulót.

Az egyesület értéket teremt és a matyó kultúrát élteti.” Tállai András

Komplex tevékenység

– 1990-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy meg kellene próbálni a civil szervezeti formát. Ez új volt, hiszen az előző évtizedekben nem voltak alulról jövő polgári kezdeményezések. Voltak jó és kevésbé jó időszakok, de a nehézségekben is erősödtünk – kezdte visszaemlékezését Berecz Lászlóné elnök.

Kifejtette, a szakmaiságot mindenek fölött állónak tartják, keresték a lehetőségeket, a kapcsolatokat, a képzéseket, a matyó népművészet emelését, s komoly eredményeket értek el ezen a téren. Ma már komplex tevékenységet végeznek, s országszerte ismerik őket.

– A kezdetekben nagy lökést adott az önkormányzat anyagi támogatása és az, hogy ránk bízták a Táncpajtát, amelyben turisztikai rendezvényeket tartottuk, próbáltuk közösségi színtérré alakítani. A Táncpajta melletti épületet több év alatt sikerült megvásárolnunk és felújítanunk minisztériumi pályázatokból – sorolta a mérföldköveket Berecz Lászlóné.

Az egyesület működtet művészeti csoportokat, először csak a Matyó Néptáncegyüttest, majd gyerekcsoportokat, a Matyó Népi Együttest, de nyolc évig működtették a Százrózsás Alapfokú Művészeti Iskolát is, amely beolvadt az állami iskolába. A táncosok utánpótlás-nevelése érdekében néptánc-szakköröket hívtak életre. A Kujtorgó Együttes és a Mezőkövesdi Hagyományőrző Együttes tagjaiból tavaly létrejött a Százrózsás Néptáncegyüttes. A táncosok szakmai munkáját már ifjabb Zsuráfszki Zoltán és Szabó Judit irányítja.

Az egyesületnek kézműves művészeti csoportjai is alakultak, ilyen a Borsóka Hímzőkör, amely azért jött létre, mert a Matyó Háziipari Szövetkezet megszűnése után romlott a hímzés színvonala, előfordult, hogy a Kisjankó Bori Hímzőpályázaton nem indult kövesdi. Megalakult a Kézműves Kör, amely bemutatkozott a Milánói EXPO-n is. Tagjai között népi iparművészek, a népművészet mesterei vannak.

Táncházat is rendeztek | Fotó: Tóth Balázs

Berecz Lászlóné beszámolt arról is, hogy számos rendezvényük van. A 2000-es évek elejétől ők rendezik a Matyóföldi Folklórfesztivált, az utóbbi években pedig életre hívták a Matyó Rózsa Ünnepét. 2012. decemberében a matyó kultúra fölkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára, azóta minden januárban megünnepli ezt a város, valamint Tard és Szentistván. Az egyesület 2002. óta háromévenként hirdeti meg Százrózsás Hímzőpályázatát. A szervezet az elmúlt másfél évtizedben képzéseket, mesterkurzusokat is indított, életben tartva a matyó hímzéskultúrát. A Matyó Múzeumban található ajándékboltban pedig a hímzőműhelyükben készült ajándéktárgyakat, zsűrizett termékeket értékesítenek, önálló bevételhez juttatva az egyesületet.

Az elnök kiemelte még az elmúlt huszonöt évből a 2003-ban megjelent könyvet a matyó hímzésről, amelynek anyagát sikeres pályázatoknak köszönhetően digitalizálják és kibővítik, majd e-könyvként elérhetővé teszik. Az ünnepség után, a Táncház Napja előestéjén a Buda Folk Band koncertezett, majd zenéjükre fergeteges táncházat tartottak.

Első szóra

A civil szervezetet levélben köszöntötte Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter, személyesen pedig dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke, Hubert Erzsébet, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke, valamint Szentistván polgármestere, dr. Pusztai-Csató Adrienn.

Dr. Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere kiemelte, a 25 év már ezüstlakodalomnak számít, reméli, lesz arany és gyémánt is. Megköszönte, hogy valahányszor delegáció érkezik Mezőkövesdre, a civil szervezet mindig teljesíti a bemutatók iránti kéréseket.

Tállai András országgyűlési képviselő visszaemlékezett arra, hogy 1992-ben, amikor az egyesület először mutatkozott be külföldön, neki is föl kellett lépnie a matyó lakodalmason, az volt az első és utolsó szereplése. Felidézte a Matyó Múzeum megvásárlásának történetét, valamint a legutóbbi indiai utat, amikor megkérték, segítsen összegyűjteni a kiutazáshoz szükséges pénzt, s első szóra mindenki a matyók mellé állt. Kiemelte, az egyesület értéket teremt és a matyó kultúrát élteti. Enélkül Mezőkövesd csak egy volna a kisvárosok sorában.

- Tóth Balázs -