Derű, zene, matyóság a színes szőnyegeken

Mezőkövesd - Művészeti és iparművészeti alkotásként is megállják helyüket Nagy György munkái.

A 2003-ban elhunyt Pro Urbe díjas Nagy György textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás Mezőkövesden, a Közösségi Házban. Az 1928-ban Mezőkövesden született és érettségizett, majd Budapestre került művész hétköznapokon a villamosiparban dolgozott, emellett az iparművészet egyik legnehezebb műfajában, a gobelintechnikában alkotott. A technikát az 1960-as években Bakay Erzsébettől sajátította el. Pályáját három szakaszra lehet bontani, a kezdetekben a mindennapok örömeit jelenítette meg, majd a zene, végül a gyökerek, a matyóság és a szakrális téma jellemezték szőtteseit.

Ennyi sosem volt egy helyen

Goda Gertrúd művészettörténész felhívta a figyelmet arra, hogy a technika nagyon aprólékos, időigényes és drága, a legnagyobb, hivatásos művészek sem készítettek sokkal több gobelint, mint Nagy György. Ferenczy Noéminek negyven művéről tudunk, Nagy György harminc szőnyeget készített, ezek kétharmada pedig most Mezőkövesden van együtt. Ennyi még sosem volt egy helyen, de a Matyó Múzeumban és a Szent László-templomban is megtekinthető egy-egy műve. Dicsérte Nagy György derűs témáit, az igényes kivitelezést, a maga korában, az 1960-as években modernnek számító művészi nyelvet. Szépen írta át a sík technika nyelvén a látványt, amelyek nem pusztán természeti leképezések, a bennük lévő fantázia műalkotássá emeli őket. Hozzátette: művészeti és iparművészeti alkotásként is megállják helyüket Nagy György munkái.

Hogyan készültek

Nagy Péter, az alkotó fia minden darabról osztott meg egy-egy rövid történetet, hogyan készült, kik szerepelnek rajta és milyen gondolatok, események vezettek elkészítésükhöz. Elmesélte például, hogy a fehér fonalakat édesapja maga festette növényi festékekkel.

Nagyon sűrű szövése miatt különleges az önarckép, a vonalakkal való játék keltette életre az aktot és az Anyaság című falikárpitot. Édesapja szerette a zenét, különösen Kodály Zoltánt, akinek több művet is szentelt, a Kodályt siratók című szőnyegen szereplők a szolmizációs hangokat jelenítik meg, s egyik legjobban sikerült műve a zeneszerző portréja.

A Matyó Páva című különleges alkotás hosszú évek tanulmányai után készült el, nagyon sok matyó mintát gyűjtött hozzá édesapja, rengeteg pauszpapír őrzi ezeket a motívumokat. A Cuháré című szőnyeg dokumentációjával – fényképekkel, vázlatokkal, pauszpapírokkal – a közönség megismerkedhet a gobelinkészítés folyamatával.

A kiállítás megnyitóján közreműködött Rabi Zsófia (fuvola) és Tóth Mariann (ének), valamint Kis Kata ismertette az alkotó életrajzát. A tárlat július 28-ig látható.

- ÉM-TB -