2011.04.05. 10:24
Úszás: ami az olvasói levél mögött van
<p>Lapunk pénteki számában közöltük azt a levelet, ami a miskolci úszósportban meglévő feszültségre világított rá.</p>
Egy olvasói levél: |
Sportiskola Egyszer, régen nagyon régen… megalakult a Miskolci Sportiskola. Azzal a céllal jött létre, hogy Miskolc város élsportolói utánpótlását biztosítsa. Az úszókat Ecsédi Zsuzsa és férje, Fázold Henrik irányította. A gyerekek rengeteg érmet hoztak különböző országos, megyei, városi versenyekről. 2010-ig minden évben Fázold Henrik kapta meg a megye legeredményesebb edzője, a Magyar Népköztársaság kiváló nevelőedzője címet egyszer, a Magyar Köztársaság kiváló nevelőedzője címet pedig kétszer kapta meg. Olyan sikeres versenyzők kerültek ki a kezei közül, mint Biros Péter, Kuttor Csaba, Kropkó Péter vagy Kerékjártó. 80 országos bajnoki cím fűződik a nevéhez. Ecsédi Zsuzsa kétszer kapta meg a megye legeredményesebb nevelőedzője címet. A Magyar úszószövetség elnökségi tagja, országosan elismert szakember. A versenyeken szinte az első 6 hely az övéké volt, messze megelőzve minden úszó klubbot. 32 gyerek Zsuzsánál 20 gyerek úszik, míg edzőtársánál még 12 kisgyerek. Egyszer, pici korukban előfordult, hogy rosszak voltak. Zsuzsa öszszehúzott szemmel megrótta őket: „Itt senki nem tud semmit, azt is rosszul!” Célozva az úszni tudásukra. Mi szülők, a korlátnál nagyot nevettünk a szólásán. E hónap 26-án Zsuzsa összes tanítványa nagyon sikeres volt, boldogan és büszkén mentünk haza. Hétfőn, a Misi ügyvezetője, Kun Attila közölte velünk, (minden bevezető nélkül) hogy EcsédiZsuzsának és a fent említett edzőtársának megszüntette a szerződését, személyi ellentétekre hivatkozva. Az új edzőnél jelentkezzünk szerdán, a szokott edzésidőpontban. Semmi választási lehetőségünk nem volt. A szülők könyörgőre fogták, de hiába. Legalább nyárig… Hogy mondjuk el a gyerekeknek, akik annyira szerették őket? Kun Attila többször elmondta: ha nem tetszik, el lehet menni. Van elég gyerek. 32 gyerekről van szó. Akik 4 éves koruktól azért dolgoztak, hogy felálljanak a dobogóra. Most ezeket a gyerekeket adjuk oda egy másik edzőnek, akiről tudjuk, hogy fele ennyire nem eredményes? Ezek a gyerekek már versenyzők. A Sportiskolának nem kellenek az országos címek, a nemzetközi eredmények? A szülőknek csak fizetni van joga, az edzőválasztáshoz nincs? Zsuzsáék maximálisan teljesítették a feléjük támasztott szakmai követelményeket. Nem ez a fontos? Döntöttek. Nem tudva, hogy itt nem csupán másodpercekről van szó, hanem ölelésekről, és könnyekről. Nevetésről, és vigasztalásról. Csodáról és hitről. Zsuzsa néniről. „Itt senki nem tud semmit, azt is rosszul!” KONCZ ESZTER, 32 SZÜLŐ NEVÉBEN |
A fenti olvasói levél jelent meg az Észak-Magyarország pénteki számában, amelynek feladóját a Miskolci Városi Sportiskolától hétfőn, ,,menesztett” úszóedzők ügye késztette gondolatainak megfogalmazására.
Mint megtudtuk: Kun Attila, a Miskolci Városi Sportiskola Nonprofit Kft. ügyvezetője hétfőn jelentette be, hogy megszünteti két úszóedző, Hídvégi Attila és Ecsédi Zsuzsa megbízási szerződését, és a trénerek felügyelete mellett sportoló sportiskolás gyerekek szüleit arról tájékoztatta, hogy a jövőben más edzővel dolgozhatnak együtt a fiatalok.
Ecsédi Zsuzsa, aki a sportiskola megalakulásának kezdetétől, 1998-tól dolgozott a Miskolci Sportiskolában, a következőkkel kezdte a távozásának okairól szóló történet elbeszélését:
– Még jóval a Miskolci Sportiskola megalakulása előtt kezdtem el dolgozni a miskolci úszósportban, és mindig is fontos volt számomra ez az ügy. Ezzel összefüggésben 9 évvel ezelőtt, alapító tagja voltam annak a Club Laguna sportegyesületnek, amely később, 2007-től a Miskolci Sportiskola képzésére építkezett. Négy éve a tehetséges úszók szakmai fejlődésének biztosítása érdekében, együttműködési megállapodást kötött a két egyesület. Az úszóedzők a vertikumban tették a dolgukat, a vállalt feladataik alapján tartották meg a foglalkozásokat. Minden szakember dolgozott óraadóként a MISI-ben és a Lagunában is. Szép és eredményes éveket zártunk, ezért is kaptuk meg a megyétől több éven keresztül a legeredményesebb úszó egyesület díjat. Az egyesület vezetésével közvetlen és jó kapcsolatban álltunk. A gondok akkor kezdődtek, amikor a versenysportolók érdekében a Lagunához javaslatunkra egy új edzőt szerződtettek, akiről számunkra – ami alatt magamat és a férjemet, Fázold Henriket, az egyesület akkori szakmai vezetőjét értem – rövid időn belül kiderült, hogy nem tudjuk összeegyeztetni a szakmai oldalt. Kezdeményeztük, hogy ennek az edzőnek a szerződését szüntessék meg, de ebben az egyesület vezetése nem volt partner. Fázold Henrik emiatt felajánlotta lemondását, amit el is fogadtak és ekkor a Laguna menesztette hét edzőjét is. Ezzel kb. egy időben a Magyar Öttusa Szövetség megkereste két edzőnket sportáguk bázisának kialakítása érdekében és megalakítottuk az úszással, két-, három-, négy- és öttusával foglalkozó Swimming Pentathlon egyesületet, kilenc edzővel és egy jogásszal.
Az új egyesület megjelenése
Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat hozott a miskolci úszósportban az új egyesület megjelenése, arról Ecsédi Zsuzsa a következőket mondta:
– Kun Attila az uszoda megnyitása után több feladattal bízott meg engem, így az új kötelező iskolai úszásoktatás beindítása, csoportok szervezése, oktatók és gyermekek koordinálása, volt a feladatom, viszont a Lagunás menesztésünk után fokozatosan igyekezet mindenből eltávolítani. A Swimming Pentathlon létrejötte a MISI-nek és a Lagunának se jött jól, hiszen erős konkurenciát jelentett, amit Kun Attila edzőink értésére is adott. Ettől kezdve a sportiskola és a Laguna összefogása ellenünk érezhető volt, és már nem a sportról és a gyerekekről szólt, hanem... Megkezdődött az új egyesület ellehetetlenítésére tett akciók sorozata. Hogy példát is mondjak: a MISI, mint a városi uszodai létesítmények üzemeltetője, nem igazán volt partner abban, hogy pályát adjon nekünk az edzések megtartására, illetve olyan időpontokat ajánlottak, ami a gyerekek lemorzsolódásának esélyeit nagyban növelte, hiszen ki az a szülő, aki este hétre szívesen leviszi a gyerekét egy tréningre. Mi ettől függetlenül tettük a dolgunkat és a Swimming Penthatlon mellett párhuzamosan a MISI-ben is végeztük a munkánkat. 2010 őszén a Swimming Pentathlon számára szerettünk volna pályakedvezményt igényelni, de sajnos minket más mércével mértek, mint a Club Lagunát, így havi 400-500 ezer forintos pályabérleti díjat fizettünk. Aztán végül kaptunk egy olyan ajánlatot, ami 6 százalékos csökkenésről szólt. Azonban tudva, hogy a Laguna 60 százalékot kap, és ismerve, hogy más egyesület, cégek jóval nagyobb kedvezményekben részesültek mint mi, nem tartottuk korrektnek a nekünk felajánlott 6 százalékot. Hozzáteszem az utcáról bemenő úszóvendég, aki Miskolc kártyával veszi igénybe a szolgáltatást az is 15 százalék kedvezményt vehet igénybe... Véleményem szerint mi mivel folyamatos, nagy bérlőnek minősülünk és a mai üzleti világban, akik nagy felhasználók, felvásárlók vagy fogyasztók arányos kedvezményben részesülnek, így nekünk is lehetett volna nagyobb kedvezményt adni. Ez az oka annak, hogy a 6 százalékot nem fogadtuk el, majd amikor ez év elején áremelésről kaptunk értesítést, úgy döntöttünk, hogy ez ellen a diszkrimináció ellen már fel kell emelnünk a szavunkat.
Levelet írtak
Mint azt Ecsédi Zsuzsa elmondta: ekkor írtak levelet – az egyenlő esélyek a sportban tárgyában –, amit a polgármesternek, a sportért felelős alpolgármesternek, a jegyzőnek és több más vezető önkormányzati tisztségviselőnek elküldtek.
– Szerintem ez volt az a lépés, ami miatt Kun Attila úgy döntött, hogy eltávolít engem és másik edzőkollégámat – folytatta Ecsédi Zsuzsa. – Ugyanis a megbízási szerződés megszüntetésnek bejelentésekor is azzal indokolta lépését, hogy a MISI és a köztem létrejött megállapodásban szerepelt egy olyan passzus, amely szerint én nem tüntethetem fel negatív színben a MISI-t. Szerinte pedig ezt tettem, amikor levelet küldtem a városházára. Úgy vélem, hogy mi külön tudtuk választani a MISI-ben végzett munkánkat a Swimming Pentathlonétól, szakmailag mindkét helyen megfelelően. Az igazgató úrnak és valószínűleg egy pár embernek nem tetszik, hogy vérmesen harcolunk a gyerekekért és a miskolci úszóélet sikeréért. Nem tudom elfogadni az élet semmilyen területén az igazságtalanságot, a szabálytalanságot, a szervezetlenséget és véleményemnek hangot is adok. Úgy gondolom mi eddig a gyerekek, a sportolók és Miskolc úszósportja érdekében cselekedtünk. Ennek jegyében, mint a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja több versenyt szeretem volna Miskolcra szervezni, de egy hete Kun Attila kijelentette, hogy amíg ő az uszodák vezetője én Miskolcon nem fogok versenyt rendezni. Sajnálom, hogy így alakultak a dolgok, talán az is baj volt, hogy Kun Attila közvetlen környezetében lévő emberek rossz információkat és tanácsokat adtak, pedig igazgatói megválasztása idejében én nagy reményeket fűztem az eredményes versenyúszósport fellendüléséhez, hiszen munkakapcsolatunk megfelelőnek, jónak minősült. Most, hogy ez az incidens történt, tartunk attól, hogy a Swimming Pentathlon még hátrányosabb és negatív megkülönböztetésben részesül majd, annak dacára, hogy már 200 gyermekkel foglalkozunk. Lehet, hogy egy kicsit hosszúra nyúlt a történet, de ez volt a távozásom okának előzménye. Kicsit furcsa, hogy 13 év után elszakadtam a MISI-től, de azt gondolom, hogy a múltunkat, a szakmai tudásunkat, az eredményeinket nem tudják tőlünk elvenni egy szerződés megszüntetésével.
A ,,menesztő” szavai |
Kun Attilát is megkerestük, arra kérve, hogy mondja el álláspontját Ecsedi Zsuzsa szerződésének megszüntetésével kapcsolatban . – Először is hadd kezdjem azzal, hogy nem minden úgy hangzott el a szülőkkel történt találkozón, ahogy azt az egyik anyuka levelében megfogalmazta – mondta Kun Attila. – Ez a mostani helyzet éppen arról szól, hogy van választási lehetőségük: maradhatnak a MISI-nél, és más edző irányítja a jövőben az edzéseiket, vagy, ha ezt nem tudják elfogadni, akkor természetesen másik sportegyesületbe vihetik a gyereküket, adott esetben akár Ecsédi Zsuzsához is, vagyis edzőt is választhatnak. Mindez pedig azért alakult így, mert az edzőnő megszegte az általam vezetett szervezet és a közte létrejött szerződés egyik pontját. Tudom, hogy a Swimming Pentathlont érzékenyen érinti, a pályakedvezmények ügye, erről annyit, hogy a MISI Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának a véleményét is kikértem, akik úgy foglaltak állást, hogy nem adhatok olyan engedményeket a nemrégiben alakult egyesületnek, mint a Club Lagunának. Ecsédi Zsuzsával szakmai problémám sosem volt, volt viszont az utóbbi időszakban néhány olyan akciója – gondolok itt például arra, hogy a 2011. decemberi, Nyolc nemzet bajnokságát, amelynek miskolci rendezéséért a MISI szállt harcba, és titkokban az ő egyesületük is bejelentkezett, – ami nem tette lehetővé, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjunk együtt dolgozni. |